Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
mét gránit lépcsőn nyugszik. Az egész dombormű ízléssel van megteremtve és szilárd, szolid módon felszerelvén igen jó benyomást tesz a szemlélőre." Miskolc városa mindig is büszke volt erre a szoborra, s arra a kultuszra, amely a királynőt övezte. A Reggeli Hírlap talán ezrét is szentelt nagyobb teret annak az eseménynek, hogy a fővárosban - csak 33 évvel a miskolci után 1932. szeptember 25-én leplezték le az Erzsébet szobrot. Nem lehet tudni, hogy mikor és milyen ártó kezek távolították el a mellszobrot eredeti talapzatáról, mint ahogy már az sem deríthető ki, hogy mikor és milyen segítő kezek juttatták azt el a múzeum gyűjteményébe. A szobor 1981-től felállított állapotban volt látható a Képtár kiállításán, majd 1990-től a Papszeren az állandó várostörténeti tárlat nagy figyelmet kiváltó, jeles darabjai. Amikor 1993-ban megnyílt a múzeumi Képtár, visszakerült a mellszobor is, s a múzeum Görgey utcai központi épületében volt látható. Miskolcz, 1898. VII. évfolyam, 74. szám. Szerda, szeptember 14. ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyedévre 1 írt 25 kr. Félévre 2 „ 50 Égési évre 5 ., — „ Megjelenik Minden szerdán és szombatén. Egyes szám ára 5 kr. Hirdetőieket felvesz s rendki vfij oleeó áron kStől a kiadóhivatal. MOI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL; Szécbenyi-u. 45. az. a Wagner és Szelényi (ezelőtt Gedeon és Tsa) nyomdája. Ide küldendők a 1 »p szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetési dijak, hirdetések, nyiltterek ós rek- Samácziók. POLITIKAI LAP. A M1SKOLCZ1 FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT KÖZLÖNYE. Egyes példányok Groszman i. antiquai-üzletében, Falkenstein S. ilohánytőzsdójékm, Hesz Jenő, Gubás F,, Groszmann J. és Nagy Lajos fúszerkereskadósébcn kapható. Megölték a királynét. Mi történt? Ébren vagyunk, vagy álmodunk a egy vérfagyasztó, velótrázó szörnyű álom nehezült lelkünkre, mely észbontó hatásával, mint a villám sújt le ránk ? Mit jelentsen e rettenetes hir, mely előtt megrendülve állunk s nem tudunk, nem akarunk neki hitelt adni, mert oly mélyen sebzi a magyar szivét, mert oly kegyetlen, oly megsemmisítő minden szava, minden betűje . . , Megölték a királynét! A miskolci gyászhír, 1898. szeptember 14-én 169
