Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Város az alföld és hegyvidék találkozásánál

Különböző korok városcímerei

A címer egy település, vagy magánszemély megkülönböztető, ismertető jelvénye, amely időről időre öröklődve használója igazolásául szolgál. Szabályok szerint, meghatározott módon formált kép a címer, amelyre a városoknak levelek, okiratok hitelesítésére folyamatosan szükségük volt, s ennek megfelelően használták. A címerek idővel változtak, és változhatnak, mint ahogy ezt Miskolc esete is példázza.

Városunknak a legkorábbi, évszázadokon keresztül használt régi jelvénye egy királyfej volt, egyik oldalán csillaggal, a másikon félholddal, körbefutó felirattal: SIGILLUM CIVITATIS MIS- KOLCZ. A 14. század közepétől, végétől a 17. század végéig ez maradt a jellemző címerképünk.

A város régi jelvénye bélyegen, 1965

Az 1989-ig használt városcímer

Városjelvényünk a 17. század végén megváltozik. Előbb egy teljes, álló királyalak formálódik belőle, majd később egy katonaruhás hajdú lesz, kezében búzakalásszal és szőlőfürttel. A változás okát nem tudjuk. A szakértői vélekedések egy része a pecsétmetszőt okolja, aki valami indokkal torzított. Mások szerint ez aligha képzelhető el, hiszen a címer az önigazolás, és így a megkülönböztetés jele, ezért alapvető elvárás, hogy arra hasonlítson, akit megformáz, vagy akit gondolnak rajta. (Például Miskolc esetében Szent István. Nem az a döntő, hogy milyen az ábra, hanem az, hogy annak tudják, annak tartják.)

1793-ban a város közgyűlése foglalkozott a pecsét használatával. Mintegy megdöbbenéssel konstatálták ekkor, hogy a városnak négy pecsét15