Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
1 Három tér a Győri kapuban Miskolc ún. „felsővárosá"-ról egy 1817-ben készült térképen kirajzolódik a római katolikus templom, az azt körbevevő utak, s az előtte piacként is szolgáló nagyméretű tér. A tértől nyugati irányban vezető közút a mai Károly és Gépész utcai részig az 1920-as években a Győri kapu nevet viselte, majd a teresedés után Andrássy Gy. utcaként folytatódott. A tér a 20. század közepén Lenin, később Marx Károly nevét kapta, az 1990- es évektől Újgyőri főtérként ismerjük. A mai Szent Imre tér az 1950-es évek végén Dimitrov tér volt, előtte pedig parcellázásra váró terület a két település földrajzi határán. A Miskolc-felső- városi tér - előző társaihoz hasonlóan - többször változtatott nevet, „kinézete" pedig ma is aktuális városrendezési, építészeti kérdés. A templom előtti térnek még a 20. század elején sem volt hivatalos neve, de a Szent Anna nevet, mint utcanevet használták. Először a villamos, majd az innen induló kisvasút 1905-1921 között foglalkoztatta a városépítészeket a tér rendezésével kapcsolatban is. A város polgár- mesterének 1914-ben címzett beadványban olvassuk, hogy a villamos „vöröstemplomi főmegálló helye körüli téren a mindennapi közlekedés gyalog és kocsival egyaránt meg van nehezítve, főként a Bársony János utcai oldalon, sőt a mellette lévő gyaloghídnál a kocsiátjáró megközelíthetetlen". A tér egyes részei „szög" (malomszög), vízköz, két vízköz elnevezéssel voltak ismeretesek, amelyek ma már éppúgy kikoptak az emlékezetből, mint a vizeken átvezető hidak pontos helyei. (Csak a Szinva mai folyásán átívelő hidakat tudjuk azonosítani.) A malomárkok betömése, a Szinva medrének rendezése, a domboldalról lefolyó vizek elvezetése után - az első világháborút követően - került sor a parkírozásra. Ekkortól közel egy évtizeden át olvassuk a „piac", „halas-piac" elnevezést, amely 1930 körül szűnhetett meg. (A felsőváros lakói, a gyári munkások száma közelítette ebben a térségben a 8.000 főt, tehát a piac még akkor is indokolt volt, ha egyébként zavarta a villamos és a kisvasút közlekedését.) A 20. század első felének térképein a Szent Anna tér elnevezés egyszer sem tűnik fel. Az 1946-1949 közötti utcanévadások során kapta az Eszperantó tér nevet, amelybe 152 A Szent Anna tér, 20. század eleje
