Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
A hősök emlékműve és a Hősök tere A hősök emlékművének felállítása a világháború éveiben már felvetődött, s helyének kijelölése 1916/1917-től foglalkoztatta a közvéleményt. Egy reprezentatív városi teret képzeltek el, ahol kellő rálátással, kellemes környezetben helyezhetik el a hősök és áldozatok impozáns emlékművét. A tér az 1940-es évek elejére elkészült, de nem a tervezett emlékműnek adott helyet. A mai Hősök tere elnevezés nem kötődik a második világháború után felavatott, s 1976-ig ott állt felszabadulási szovjet emlékműhöz. 1918 elején Szentpáli István polgármester Gárdos Aladár szobrászt és Kaszab Miklós építészt bízta meg, hogy készítsék el a hősök temetője rendezési tervét. Elképzelésük szerint a temetőbe - ahol ekkor már több, mint háromezer A Hősök tere még lakásokkal beépített terület, 1913 137 Miskolc. Kir. kath. főgimnázium.
