Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
A Boldogasszony templomot Miskolc új városa 1470-1490 között építtette, de 1544-ben leégett. Körülötte az új városrész temetője helyezkedett el. A temető és a kápolna elromosodva a föld alá került, s a romokat törmelékkel feltöltöt- ték, „parkosították". A városban maradt kisszámú katolikus lakosság többször tiltakozott, hogy egykori kápolnája helyén a református miskolciak piacteret alakította ki. Erre a piactérre mindaddig be lehetett jutni, amíg a katolikusok (hitük térhódítása eredményeként) vissza nem követelték a várostól a telket. A 18. század első felében az egykori kápolnától keletre felépült a minoriták rendháza. A 19. századi városi térképeken jól látható a Zárda tér, amely egyre több gondot okozott a városnak. Az 1890-es években az itteni helyett új vásártér kijelölését tűzte ki a testület. Felvetődött a parkosítás gondolata is. A Szabadság c. lapban 1896-ban olvashatjuk, hogy a Zárda tér „a legsiralmasabb képét tünteti fel a szépészeti állapotnak. Itt szarvasmarhák és bárányok legelnek. Mi lesz itt: sétatér, vagy vásártér?" Több mint negyedszázad telt el, amíg érdemi válasz született a kérdésre. Az előzmények 1911-ig nyúlnak vissza, amikoris a város pályázatot hirdetett Deák Ferenc szobrának elkészítésére. A beérkezett öt alkotás közül Gárdos Aladárét pártfogolta a város. Már csak az volt a gond, hogy márványból vagy bronzból készüljön-e a szobor, amikor kitört a világháború. A szobor elkészült, de az alkotót elvitték a frontra. Közben a város eldöntötte, hogy 1917 tavaszán lesz a leleplezés, de lehetséges helyként a Városház tér, a Luther tér, a Zárda tér és a Népkert is felvetődött. Amikor már Deák Ferencnek sem születési, sem halálozási kerek évfordulója nem volt (1803- 1876 között élt), váratlan, de komoly előkészítés után döntöttek úgy, hogy a „Minorita tér"-re kerüljön a szobor. 1925. október 18-án avatták fel, s A Deák-tér a minoriták rendházával, 1994 135
