Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
Az egykori kúria újabb, de szintén a régmúltba visszanyúló elnevezése: Rákóczi-ház. A fejedelem háromszor időzött itt. Először 1697- ben, amikor a bécsi udvar a hegyaljai felkelésben való részvétellel gyanúsította, ezért letartóztatták, a bécsújhelyi börtön felé menet itt szállásolták el. Másodszor 1704-ben, amikor Tokaj visszafoglalását követően a kuruc csapatok a városban alakították ki szállásukat. Miskolc egy nagyon rövid időre így lett a szabadságharc központja. A kúriában Rákóczi francia követet is fogadott. Itt születettek az ún. miskolci dekrétumok, de az az utasítás is, amely a szabadságharc „hírmondójának" megindítását rendeli el. Harmadik miskolci tartózkodására három évszázada, 1706-ban került sor. Az épület kötetnyi történetéből talán érdekes, hogy az uradalomtól a földszinti üzleteket, s az emeleti lakószobákat is görög kereskedők bérelték. A bérletből később saját tulajdon lett, majd a kompánia-tagok adományaként egyházi tulajdon. Görög kereskedők már nem voltak Miskolcon, de az épület megosztott tulajdonjoga a miskolci görögkeleti egyházé maradt az államosításig. A háborúig zsidó kereskedőknek adta bérbe a földszinti üzleteket. Lehet, hogy az egykori egyházi tulajdon adott alapot arra a tévhitre, miszerint a templomépítés előtt, a 18. század végéig (a templom 1785-1790 között épült) itt volt a görög kompánia kápolnája. (A kápolna a Széchenyi u. mai 12. számú épület udvari szárnyában volt, az 1988/1990-es felújításkor nyomait még dokumentálni lehetett.) A felújított épületben 1996-ban foglalta el helyét a Miskolci Galéria. Az intézmény igazgatóságát és kiállítóterét új szárnyban alakították ki. * * * 2003-ban jelent meg a sorozat tizedik kötete, amely külön fejezetben foglalkozik a mai Rákóczi u. kereskedő és polgárházaival, középületeivel, intézményeivel. A Rákóczi-házként köztudatba került Dőry-kúriában a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum működik immár egy évtizede. Ez a kötet bemutatja a Dőry-család miskolci vagyonosodását, szerteágazó rokonsági-családi kapcsolatait. Úgy tudjuk, hogy Dőry (II.) András volt a kúria építtetője, s valóban itt (is) megszállt Rákóczi Ferenc és kancelláriája, annak tagjai 1704-ben és 1706-ban. 1704. január 18-tól március 15-ig itt volt a fejedelem főhadiszállása, s innen indultak Eger elfoglalására. Két év múlva, 1706. január 19. és február 19-e között ismét itt, a középkori piactér környékén, 3-4 házban volt vezérkarának szálláshelye. 1999-ben került a Dőry-kúria főbejáratának keleti oldalára a fejedelmet ábrázoló dombormű, amely Jószay Zsolt alkotása. Ezt a „mítoszt" kívánta árnyalni, amikor a szomszédos, Széchenyi u. 10. sz. épületre is emléktábla került 2004-ben. Ez Aszalay Ferencre, Rákóczi szekretáriusára emlékezet, s arra, hogy az egykor itt állt kúriába is „szállást vett" a fejedelem, éppúgy, mint ahogy használták a Széchenyi u. 12. számú, akkori Vay- kúriát is. 1704-1706 között a város méltó módon emlékezett a fejdelemre: tudományos ülést tartottak az Akadémiai Bizottság székházában, emléktábla került a mai Széchenyi u. 10. sz. épületre. A négy kötetben megjelent a Rákóczi szabadságharc régiónkra vonatkozó teljes forrásanyaga, amely Bánkúti Imre több évtizedes kutatásainak terméke, összegzése. Az egykori középkori piactér tehát beépült, de felújított, s funkciót váltott épületei őrzik az eltelt évszázadok emlékét, hangulatát. 132
