Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Nagy múltú középületeink
J. vezetnek mindkét irányba, s ezeken lehet eljutni a 3-3 vendégszobába. Az. első emeleten a tervező szándékának és az igényeknek megfelelően visszakapta funkcióját a volt kamarai nagyterem. A mai díszteremben olyan beépített előadó és fogadó-tér van, amely 81 ülőhelyet biztosít. A díszteremből az Avas felé kisebb tanácskozó nyílik, ez a „Deákterem". A másik irányban az elnöki titkárságot, és az elnöki szobát alakították ki. Utóbbiból újabb kisebb tanácsterem nyílik. A nagyterem előtti közlekedőn, s büfén át lehet feljutni az épület galériájára. Itt szintén változatlan maradt a faszerkezet, tehát a korlátok, amely mellett 18 széket (mögöttük az igényeknek megfelelően többet) lehet elhelyezni. Az átalakítás során - az épület homlokzata által megkívánt módon - megemelték a tetőt, így ablakokkal ellátott irodahelyiségeket, sajtó- és tolmácsszobát, pihenőt lehetett kialakítani. A galéria mellett - a múzeumi hasznosítástól eltérő - új funkciót kapott a szépen helyreállított, boltozatos megoldású pincerész is. Itt a kötetlenebb rendezvények számára is van hely (klubterem, büfé), de a felszerelt kis-tárgyaló, s a vetítőterem is használható. A pince dohányzójából tükörfallal optikailag megnagyobbított, a pince szintjére süllyesztett világítóudvarba lehet jutni. A tükörudvar kialakítása része azoknak az újdonságoknak, vagy képző- és iparművészeti alkotásoknak, amelyek új „elemekként" kerültek a székházba. A régiek közül amit lehetett - alapelvként - igyekeztek megtartani és felújítani a „megrendelők" és a „tervezők" egyaránt. Az épület átadását követő feljegyzések szerint az épület régi padlóburkolata sehol sem volt megmenthető. Az előcsarnok és a díszterem előtti folyosó terméskő burkolatot kapott, az előcsarnokban zöld színűt az első emeleten vörös színűt (mészkő). A díszterem burkolata négyzetes, mintás ra- kású, tölgy- és cserfa parketta. Külön feladatot jelentett a nyílászárók és azok díszeinek megtartása, illetve pontosan az eredetihez hasonló cseréje. Ez mindenütt megtörtént. A falakat - az előcsarnokban, a lépcsőházban és a díszteremben is - egykor díszes vakolatarchitektúra tette hangsúlyossá. Ezeket szintén az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre, alapszínük - a pince kivételével - háromféle zöld. Az épület felavatásakor készült sajtótudósí- tások kiemelték az üveges munkákat, amelyeket - a Kamara későbbi elnöke - Pfliegler J. Ferenc készített. Ezek a színes, metszett, néhol ólomkeretes üvegek, ablakberakások már évtizedekkel korábban eltűntek. Nem rekonstruálható állapotba jutottak Csáthy Szabó István cserépkályhái. (Ezek fényképről még ismeretesek, a könyvtár kialakításakor bontották szét őket.) A díszterem hasonló ékessége volt a két nagyméretű csillár, amely hasonlóan Pfliegler-mester "alkotása", vagy "szerzeménye" volt. Ezek egyike az elnöki szobába került, a másik pedig - felújítás után - a galériára vezető falépcső terét díszíti. A festett mennyezetről lelógó jelenlegi csillárok a felújítás során kerültek mostani helyükre. A régi épületben a legnagyobb látványosság a díszterem három részes freskója volt. Ezekről annyit tudtunk, hogy alkotójuk Nagy Lázár, budapesti művész. (Ismereteink szerint a kézdivásárhelyi születésű művésznek ez az egyetlen miskolci alkotása. Iparrajziskolai, de európai ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező tanár volt Budapesten. 1861- 1923 között élt, s a fővárosban hunyt el.) A freskó a miskolci kamarai elvárásoknak megfelelően a kereskedelem és ipar témaköreit, jeleneteit ábrázolja. A munkát restaurálta, illetve eredeti állapotába visszaállította Seres László, akinek az épü116