Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete

A Miskolci Polgári Kaszinó (Rákóczi Ferenc u. 12. sz.) Miskolc reformkori történetében, szellemiségének alakulásában fontos szerepet játszott az 1833-ban alakult Miskolci Nemzeti Kaszinó, az abból kiváló és alapszabályzatát 1837-ben megfogalmazó Miskolci Polgár Egylet, s egy különleges szerzó'dés, amely az 1840-es évektől jelenik meg a dokumentumokban. Magát (illetve tagjait) Major Utcai Tudós társaságnak nevezték. A Kaszinóbeli tagság egyfajta jelzése volt a politikai, gondolkodásbeli hovatartozásnak is. Bár az új Miskolc monográfia több helyen is foglalkozik az Egylet működésével, mégis fontos az, ha valamelyik korabeli jeles személyről szó esik, s életrajzát ismerjük, abban egyesületi szerepe mindenkor megjelenik. Vélhetnénk, hogy az Egyletet kiemelkedő személyiségeivel jellemezték. így történik említés a nyomdász Forster Rezsőről, aki a Kereskedelmi és Iparkamarában is aktív szerepet játszott, s 1884-ben az ipartörvény országgyűlési tárgyalásakor olyan iparoskör létrehívását sürgette, ahol nemcsak művelődni, hanem társadalmi és politikai kérdéseket megtárgyalni egyaránt lehet. „E felvetése azt is mutatja - írja róla a monográfiában Tóvári Judit -, hogy bár a Polgár Egyletnek is hasonló elvei voltak megalakulásakor, az 1880-as évek közepére tagjai már inkább függetlenségi érzelmű, politizáló értelmiségiek (voltak), akik megfeledkeztek az egylet eredeti céljairól." Korántsem biztos, hogy egyszerű feledékenységről van szó, sokkal inkább arról, hogy az alapítástól eltelt több, mint négy és Miskolc! Polgári Komlnó Egyesülőt ELNÖKSÉGE Miskolc, Telefon J007. szám Miskolc, rZZLOfáutt / &XU.. Az egyesület kérvénye a polgármesterhez, 1927 fél évtized alatt megváltozott az emberek igénye, gondolkodása, s ennek kötetlen kielégítési fóruma továbbra is a Polgári Egylet maradt.