Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

IFJ. VÁNCZA MIHÁLY (Miskolc, 1859. - Nagybánya, 1918.) A szilágysági Perecsenből elszármazott Wántza (Váncza) családnak a XIX. század elejétől az 1970-es évekig négy generációját tudjuk nyomon követni. Az 1818-ban Miskolcon letelepedett somkúti és perecseni Wántza Mihály apja Erdélyben volt prédikátor. O maga képírónak, vagyis festőnek tartotta magát. Volt színtársulat igazgató Kolozsváron, s Miskolcra is színtársulattal érkezett, szfnműírással és színpadi rendezéssel foglalkozott. Felesége - a nagyváradi születésű Kuti Zsuzsanna - 1835-től leánynevelő intézetet irányított Miskolcon. Házasságukból - a vándorlás időszakában - született 1821-ben a jogásszá lett Kabinetkép reklámja, 1895 ifj. Váncza Mihály. (Az 1781-ben született sokoldalú művész 1854-ben halt meg, s az avasi sírkertben temették el.) Ifj. Váncza Mihály (1821-1902) vagyonos ügyvédként 1859-ben kötött házasságot Elizeus Juliannával, s öt gyermekük közül Mihály volt a legidősebb. 1902-ben, amikor meghalt, új síremléket állítottak az avasi temetőben is, megemlékezve az apa képfestőről, az ügyvéd fiáról, s annak elhunyt két gyermekéről. (A síremlék - igaz félig földbe süllyedve és írásával lefelé fordulva 2002-ben még dokumentálható volt.) A jogász fiából hasonló szakmabelit szeretett volna képeztetni, de annak ambíciói mások voltak: az irodalom és a műszaki tudományok érdekelték. Tarczai Béla kutatásai szerint „a patriarchális szemléletű idősebb Váncza Mihály nem tűrte el fia lázadó és a szolid polgári konvenciókkal sokszor ütköző magatartást, és - miként az ilyen esetekben lenni szokott - fiát kitagadta a családból és az örökségből. Az ebből származó nehézségekben a testvéri ragaszkodás enyhített némileg, mert ettől kezdve a két fiatalabb testvér - Emma és József - havi apanázzsal támogatta a család fekete bárányát." A kitagadott Váncza Mihályról pedig az alábbiakat őrzi a város története. Középiskolai tanulmányait a református főgimnáziumban végezte. A tekintélyes és jómódú apja támogatásával megtanulta a német, a francia, az angol és az olasz nyelveket, de képzett gyorsíró, festő és fényképész volt, s zongorázott. 16 és 17 évesen apjával kétszer is beutazta Európát, s tanult - igaz rövid ideig - Párizsban is. Gimnáziumi évei alatt elhivatottan foglalkozott a matematikával és a csillagászattal. Két évig meteorológiai megfigyelő állomást vezetett Miskolcon, kapcsolatot tartva a budapesti és a bécsi csillagvizsgáló intézetekkel. Apja akaratának en-