Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

BUDAI JÓZSEF (Bodos, Háromszék-Udvarhely megye, 1851. Miskolc, 1939.) Életművének elemzői tevékenységének bemutatásakor nevezték tanárnak, pomológusnak, tudósnak, újságírónak és politikusnak azt az embert, akinek 1851-1896 közötti életéről annyi konkrétumot tudunk, amennyit 1896-1939 közötti, Miskolchoz kötődő élete és munkássága során elmondott, vagy leírt magáról. Ugyanazon településen született, mint Körösi Csorna Sándor. A paraszti világot megismerve orvosnak készült, majd tanár szeretett volna lenni. Tanulmányai Kolozsvárhoz kötötték, ahol 1875 körül szerzett diplomát. Geológus-asszisztensként maradhatott volna, de az országjárást választotta. Megfordult Pesten és környékén kertészként, majd visszatért Erdélybe, a szülőfalu hazavonzotta. Egy évtizedet töltött Bodoson (1887-1888 körül), majd Kolozsvárra ment, s itt volt tanító 1895-ig. Miért került Miskolcra? Nem megválaszolható kérdés. A református főgimnáziumba természetrajz tanárként fogadták. Ekkor (1896. szeptember) élete összekapcsolódott az iskolával, a tanítással, a múzeummal és szaktudományával, ezen belül is a növénynemesítéssel. Naplóiban pontosan leírta Miskolc környékét, a Bükköt, a Sajó- és Tisza-mellékét, illetve e területek növényzetét. (1563 féle növényt gyűjtött és dolgozott fel iskolája, a miskolci múzeum és a Nemzeti Múzeum számára.) 1899-től kapcsolódott a múzeum munkájához, a természettudományi tár kialakítása az ő nevéhez kapcsolódik. 1914-ben megjelent munkájában - az Akadémia megbízásából - a Bükk hegység és dombvidéke flóráját dolgozta fel. A függetlenségi és 48-as eszmékhez kötődve nemcsak az általa nemesített nöLukovszky László: Budai József, 1970 vények kaptak a forradalom nagyságairól nevet, hanem a párt miskolci lapjának, a Szabadságnak volt felelős szerkesztője, majd később évekig szerkesztője. A XX. század elején országgyűlési képviselőként is felvetődött neve, de Bizony Ákossal szemben nem kívánt indulni, nem vállalta a jelöltséget. 1906-tól viszont a 48-as demokrata párt miskolci elnöki tisztét szívesen fogadta. Szakmai, publikációs tevékenységét nagyszámú tanulmány, s a helyi lapokban a legkülönfélébb témákról írt cikkek, cikksorozatok dokumentálják. (Újságcikkeinek száma a százat meghalj 1