Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

HENSZELMANN ALADÁR (Bártfa, 1889. - Miskolc, 1943.) Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Budapestre az orvosi egyetemre került (1906). Az egyetem elvégzése és orvosdoktorrá avatása (1911) után az ún. Kéthly-klinikán lett gyakornok (1911-1913). Az első világháborúban mint katonaorvos maga is megsebesült, comblövéses sebet kapott. Mint belgyógyász szakorvost elsődlegesen a bakteriológia érdekelte. 1919-ben így került a Császárfürdői Intézetbe, amelynek igazgatója és a röntgensugaras vizsgálatok, kutatás, valamint a gyógyítás szakértője lett. (Laboratóriumi kutatásait védőöltözet nélkül végezte, hiszen ekkor még a sugárzás következményei nem voltak kiszámíthatóak. Korai halálának is a sugárbetegség lett okozója.) Miskolcra 1923 végén került, s mint főorvos az Erzsébet kórház belgyógyászati osztályának lett a vezetője (1924). Ezzel egyidőben az államvasutak üzletvezetőségének és a posta betegbiztosító intézetének is főorvosa, utóbbinak megszervezője lett. Tanított a miskolci jogakadémián, törvényszéki orvostant adott elő. A borsodi és miskolci orvosok tudományos életének is szervezője volt, az Orvos és Gyógyszerész Egyesület elnökeként végezte munkáját. 1939-ig, Miskolcon tartózkodásáig Tapolcán ellátta a fürdőorvosi teendőket, miközben tapasztalatait gyakorta publikálta a helyi lapokban és a szezonális Tapolcai Fürdőújságban. 1939-től nevezték ki a budapesti MÁV kórház igazgatójának, s 1943. augusztus 8ig, 54 éves korában bekövetkezett haláláig itt dolgozott. Sírhelye és azon Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrászművész síremléke a mindszenti evangélikus temetőben lelhető fel. Síremléke a mindszenti evangélikus temetőben, 2003 Fő munkái: Az antropin és a vas a gyomorfekély kezelésében. Debrecen, 1939., Az egészségügy tanítása jogászkérdésben. Miskolc, 1926., Elek-