Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

ÓNODI ADOLF (Miskolc, 1857. - Bécs, 1919.) Iskolai tanulmányait Miskolcon végezte, itt is érettségizett Filkenstein családi néven. 1875-től a budapesti orvosi egyetemen tanult, amelynek elvégzése után 1881-ben orvosdoktorrá avatták. (Nevét is ekkor változtatta Ónodira.) Bonctannal, szövettannal foglalkozott, s többször járt külföldi tanulmányúton (Nápoly). 1887-ben az idegrendszer bonc-, szövet és fejlődéstana vizsgálatában, kutatásában elért eredményéért magántanári képesítést szerzett. Ezzel egyidőben a budapesti belgyógyászati klinika ambulanciáját vezette 1893-ig. Közben (1888-tól) behatóan foglalkozott az orr, torok és gégegyógyászattal, amely a sebészeti klinika felé irányította. 1894-ben a bécsi orvosi kongresszuson e szakosztály tiszteletbeli elnöki címét adományozták neki. 1896-ban a budapesti orvosi egyetemen egyetemi tanári katedrát kapott. Még ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Székfoglalóját a hangképző központok kórtanáról tartotta. Számos külföldi egyesületnek lett tiszteleti és rendes tagja. 1910-től az orr- és gégegyógyászati klinika igazgatójává nevezték ki. (Eletének, munkásságának ezt követő időszaka feltárásra vár.) Bécsben, 1919. november 15-én halt meg. Fő munkái: Útmutató topographikus bonczolásokhoz. Budapest, 1887., Orr- és gégegyógyászati közlemények. Budapest, 1891., Az orrüreg és melléküregei. Budapest, 1893., (1894-ben Bécsben németül, ugyanebben az évben olasz, 1895-ben angol nyelven is megjelent.) Adatok a gége beidegzésének boncztanához, élettanához és kórtanárhoz. Budapest, 1895. Irodalom: Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Miskolc, 1911. V. k. 322. 324. pp., Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon. Budapest, 1965. VI. k. 113-115. pp., Király Péter: A Magyar Tudományos Akadémiának a borsodi, abaúji, zempléni, gömöri és tornai régióhoz kötődő tagjai. (In.: Dobrossy István: Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról.) Miskolc, 1997.181-207. pp. ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. KÏAHIA A MAGYAR TUD. AKAUIÍM1A. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁk. AZ EGYÜTTÉRZŐ IDEGRENDSZER FEJLŐDÉSE. Irta Dr. ÓNODI A. D. I-sö lantrimgéd a buucztaui és fcjliidésUm tuuzéknél. Közlemény dr. Mihálkovics Géza ny. r. tanár boncz- és fejlődéstani intézetéből. ((i tábla.) (Betotjeastatte az osztályüléseu 1SSJ5. június lS-én Mihálkovics ti. r. t.) ELŐSZÓ. Az együttérzö idegrendszeri-e vonatkozó ismereteink oly annyira hézagosak még ma is, hogy nyugodt lélekkel iktathatjuk ide Valentin egy régen kelt (1835) megjegyzését, daczára azon merész következtetéseknek és azon újabb szerzők törekvéseinek, melyek az oly kevéssé ismert idegrendszerre n körzeti betegségek egész rendszerét alapítják : «Man hat überhaupt über dieses Gebilde Vieles gefabelt und im Ganzen nur noch sehr Weniges beobachtet, so dass ein geistreicher Schriftsteller es mit Hecht den Phantasien alterer Aerzte über schwarze Galle u. dgl. gleichstellt, wenn man zu unserer Zeit so vieles Unbekannte und liäthselhafte im gesunden oder kranken Organismus der Thätigkeit dieses fast ganz noch unbekannten Theiles zusehreibt«. Valóban' ide vonatkozó ismereteink oly nagyon csekélyek és főbb vonásaikban is olyannyira hézagosak, hogy mosolyt keltők azon kórtani következtetések és vonatkozások, melyek rajtok