Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1. A művelődés szektorait vizsgálva Kosáry Domokos a XVIII. századi Magyarországon önálló egységenként értelmezte és mutatta be a vallást és az egyházat, az oktatásügyet és az iskolákat, a népoktatást és a felsőoktatást. Egy-egy szeletként különítette el a nyomdákat és a könyvkiadást, a sajtót és az első folyóiratok megjelenését, s ezekkel is összefüggésben a könyvtárakat. Munkájában önálló „szektor"-t képeznek a tudományok, a szépirodalom, a zene és a képzőművészet különböző megnyilvánulásai, területei, termékei. A tudományok szektorát az alábbi tudományágak ismertetésével „tölti meg": történetírás; honismeret és földrajz; irodalom- és tudománytörténet; nyelvtudomány; jogtudomány; közgazdaságtan és statisztika; orvostudomány és közegészségügy; biológia; kémia és késői alkémia; fizika; csillagászat és matematika; bányászat és kohászat; mérnökök, feltalálók, végül pedig az agrártudomány jellemzői és képviselői. Közel két évtized múlva Gazda István tollából más jellegű öszszefoglalás jelent meg. A magyar tudománytörténet rendszerezését végezte el, áttekintve a tudománytörténet-írás hazai történetét. A felsőoktatás magyarországi intézményeinek bemutatása után a matematika, a csillagászat, a fizika, a kémia és a földtudományok történetét tárja az olvasó elé, terjedelmes listán - de rövid életrajzzal - mutatva be a kiemelkedő személyiségeket a tudományok hazai történetéből. A Miskolc monográfia IV. kötetének (1848-1918) szerkesztésekor ezek ismeretében és módszerük felhasználásával szerettünk volna összeállítani egy „kis" miskolci tudománytörténetet, úgy, hogy ebben a témában az időhatárok „visszafelé" és „előre" is megváltoztak volna. A cél tíz tudományterület Miskolcon kívül is ismert képviselőjének bemutatása volt azzal a megszorítással, hogy vagy a városban születtek, vagy itt vannak eltemetve, esetleg sem születésükkel, sem halálukkal nem „kötődnek" a településhez, de életük és munkásságuk itt teljesedett ki, Miskolchoz köti őket. A kutatás során közel száz ilyen tudós élettörténete bontakozott ki, de a munka nem fejeződött be, hiszen a miskolci temetők történetének feldolgozása, a levéltári és sajtótörténeti vizsgálódások előrehaladtával az érintettek köre folyamatosan bővült. Ennek lett következménye, hogy a monográfiában a kultúra és művelődéstörténet fejezetben kapott helyet a téma, de - terjedelmi okok és a monográfia fejezet-arányainak megtartása miatt - teljesen leegyszerűsített változatban. Ebben a fejezetben a XIX. századi társadalmi elit, a szakmai felkészültség és a tudományos közéletiség bemutatása után a tudományok művelőiről (egy-egy szakterület jellemzőit feltárva, képviselőik vázlatos személyi adataival és kutatási eredményeikkel) esik szó, illetve így kerültek a kötetbe. Részben a monográfiában megfogalmazottak konkretizálását, részben - s későbbiekben - egy miskolci lexikon összeállítását szolgálja, hogy Miskolc tudományos életének képviselőit, munkásságukat a munka jelenlegi állapotában egy fejezetben teszem közzé. Mint a cím is utal rá, ez csupán egy rész a készülő összegzésből, amely az élettörténet, néhány jellemző dokumentum mellett közli az érintett tudós egy-egy fontosabb munkáját, s a rá vonatkozó irodalmat is.