Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

RELATIO MIN ERA L IB VS INCLYTI CO MITAT

YS BORSO BIEN SI S A Q.V I S ÏACTA AD EXCELSVM CONS ILI VM RECIVE L OCV-MTENENTIALE PER. SAM VELEM DOMBI DE GALFALVA MEDICINÁK D0CTOUKM, 1NCLYTI COMJTATVS BOllaüDIEIULS miYÜlCVM, OKDINAIU/M. ANNO MDCCLXUl. VlNDOBONAE, ,

JomT Ar

vD EM-ERICVM FEL

IC EM BAJXER BJDtioroLJiiM, 17Ó6. Dombxj Sámuel megjelent munkájának címlapja, 1766 DOMBY SÁMUEL (Erdőbénye, 1729. - Miskolc, 1807.) Egy Munkács mellől elszármazott kisnemesi családban született Erdőbényén. Orvosi tanulmányait Utrechtben végezte, diplomáját is itt kapta meg. Már a tokaji borról könyvért írt, amikor gyakorló orvosként Miskolcon megtelepedett, 1758-ban. Elődje, a hasonlóan neves Trangus Illés patikárius halála után 1762-től ő lett a város és a megye főorvosa. Egy birodalmi rendeletre minden főorvosnak el kellett készíteni saját megyéje ásványvizeinek elemzését. 1766-ban magyar földön elsőként Domby fejezte be a munkát, s egy 24 oldalas tudományos munkában összegezte tapasztalatait. Amikor Mária Terézia elrendelte a bábák képzését, Domby Sámuel tankönyvet írt számukra. Ezzel megalkotta az első, magyar nyelvű szülészeti alapművet. „Tapasztalván nagy tudatlanságát a Borsod Vármegyei Bábáknak a megvizsgáláskor, meg nem tartóztattam magamat, hogy azon a mennyire lehet, segítsek és valamely kisded munkát ne készítenék, melly az ő együgyűségükhöz volna alkalmaztatva" - írta 1772-ben. Dombyt nemcsak felfedezte, hanem élete során támogatta a nemzeti könyvtár megalapítója, gróf Széchényi Ferenc is. A megyei főorvos érdeklődése, felkészültsége túlnőtt a megye határain: svéd, angol, német, francia és svájci orvosokkal állt szakmai kapcsolatban, s minden művet ismert, ami magyar nyelven megjelent. Élete utolsó (hatodik) könyvében a gyermek nevelésével foglalkozott. Azon túl, hogy a himlőoltást ő alkalmazta először, akár a nyelvújítók között is helye lenne, hiszen az életmód, a szülés, az ortopédia vagy találmány szavunk az ő használatából került át nyelvünkbe. Könyvtára az 1781. évi miskolci tűzvész során - házával együtt megsemmisült. Új lakóháza a mai Városház tér 20. számú műemlék házban azonosítható, amelyet a műemléki leírásokban „Bakos-ház"-ként emlegetnek. Földi maradványai az avasi református temetőben nyugszanak. Fő munkái: Dissertatio inaug. Physico-chemico-medica de vino tokajensi. Trajecti ad Thenum. 1758. 59. p., Relatio de mineralibus inclyti Comit. Borsodiensis aquis facta ad excelsum consilium regium locomtenentiale. 1763. Bécs, 1766. 24. p., Bába mesterség mely Írattatott kérdésekben és