Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

sodik Miskolc akkor kiemelkedően fontos szőlőtermesztéséről és borkultúrájáról szól. A harmadik fejezetet az 1781. és az 1782. év időjárási eseményeinek szentelte. Egy külön fejezetben elemzi a tájra jellemző betegségeket. A történeti és orvosi ismereteken kívül Benkő Sámuel figyelemre méltó természettudományos műveltséggel is rendelkezett. Polihisztor volt abban a korban, amikor Miskolcon összesen három orvos és két megyei sebész munkásságáról van tudomásunk. Főmunkái: Tantemen philopatriae in monarchiis et arcistocratiis promovendae philosophicum. Vindobonae, 1787., Tan temen aquae acidulis Rankensis. Cassoviae, 1778., Topographia oppidin Miskolcz historico-medica. Cassoviae, 1782., Ephemerides meteorologies medicae annorum 1780-1793. Vindobonae. 1794. Irodalom: Gyárfás Ágnes: Benkő Sámuel (17431824) és a magyar orvosi topográfia kezdetei. Orvostörténeti Közlemények 1970. 64-65. évf. 165-169. pp., Gyárfás Ágnes-M. Kiss Julianna: Emlékezés dr. Benkő Sámuelre. Borsodi Szemle, 1972. XVII. évf. 87-95. pp., Szőkefalvi Nagy Zoltán-Zétényi Endre: Egy XVIII. századi magyar meteorológus: Benkő Sámuel miskolci orvos. Borsodi Szemle, 1965. IX. évf. 51-56. pp., Szabadfalvi József: Benkő Sámuel: Miskolc várostörténeti-orvosi helyrajza. Borsodi Kismonográfiák, 2. Miskolc, 1976. TOPOGRAPHIA 0 P P I D I MISKOLTZ HISTORICO-MEDICA, A Ü C T O R E SAMUELE BENKÖ, Philofophiät, & Medicin* Doftore , Inclyti Comitatus Boríbd Phyfico Ordinario. - - - exemplo monfirante viam. CASSOFIM, Ex TYFOGRAÏHIA L A N D s R I R I A » A. 17 8 2. Benkő Sámuel: Miskolc várostörténeti - Orvosi helyrajza, 1782 A szivárványról: Hogy milyen a szivárványnak a tőlünk való távolsága, eddig még senki nem határozta meg. 1786. október havában a napfényre vízzel telt üveget helyeztem el és megfigyeltem, hogy a szemtől 45 fokos szögben alkotott tengelyen szivárvány alakul, de nem ott lehet látni ahol van; de ha 90 fokra, azaz kétszeresére állítottam, ami az égi szivárvány esetében is helyesnek látszik, amelynek a mi szemünkben észlelt élénksége a távolság által fordított arányban csökken, tehát sohasem ott van, ahol észlelik. 1. számít asztronómiai megfigyelése, 1818