Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

kus jogászi munka remekei." Bizony Ákost először 1901-ben választották Kossuth-párti programmal országgyűlési képviselővé. Miskolc északi kerületében Tisza István miniszterelnökkel szemben is győztesen került ki. 1910-ben a választásokon ugyan kisebbségben maradt, de a pótválasztásokon újfent győzött. 1901-1918 között volt Miskolc országgyűlési képviselője a forradalom alatt vonult vissza a politikától, mint Apponyi Albert fegyvertársa, s pártjának vezető egyénisége. (A párton belül alakult egyik frakciót Bizony-pártnak is nevezték.) Aktív politizálása idején elhárította magától az igazságügyi miniszterséget, majd később a házelnöki felkérést is. 1920-ban Bethlen István miniszterelnök is felkérte az együttműködésre, a parlamenti munkában való részvételre, de ettől is elzárkózott. A várost mindvégig támogató, országos politikai karrier után, visszavonulva, csendesen halt meg festőművész felesége mellett, az ún. Werbőczy utcai (ma: Dózsa Gy. u.) kúriájában. (Felesége egy évtized múlva, 1932-ben halt meg, végrendeletében 10 000 pengőt adományozva a Magyar Tudományos Akadémiának, ahová férje hagyatéka is került. Kép- és műtárgygyűjteményét pedig a Borsod-Miskolci Múzeuma hagyta. Bizony Ákoséknak fogadott leányuk volt, Thuránszky Erzsébet, akinek a férje Meilinger Dezső festőművész lett.) Bizony Ákosra nagy tisztelettel emlékezett Miskolc város közgyűlése. Határozatba foglalták, hogy emlékét utcanév őrizze (1949-től ez a Madarász V. utca), s elrendelték arcképének megfestését is (ennek elkészültéről nincsen tudomásunk). Thurzó Nagy László közlése szerint Miskolc díszpolgára volt, de erre csak ajánlás történt, a közgyűlés nem foglalkozott az üggyel. Mezőnyék község közgyűlése foglalkozott Bizony Ákos emlékének megőrzésével, de arról nem esett szó, hogy helyben és a családi sírboltban helyezték el. Bizony Ákos emlékének miskolci megőrzéséről annyit tudunk, hogy a Hősök temetőjében emlékoszlopot állítottak nevének feltüntetésével, s 1924-ben Glós Károly az Ügyvédi Kamara akkori elnöke felavatta a „Bizony Ákosserleget", amellyel minden évi közgyűlés során megemlékezni szándékoztak róla. Fő munkái: Politikai beszéd. Miskolczi Napló, 1904. augusztus 6-7., Bizony Ákos beszéde a Kossuth-párthoz csatlakozás alkalmából. Miskolcz Napló, 1909. november 23., Bizony Ákos beszámolója. Miskolczi Napló, 1912. szeptember 17., Bizony Ákos a politikai helyzetről. Miskolczi Napló, 1912. október 24., Bizony Ákos beszámolója. Miskolczi Napló, 1914. június 3. Irodalom: Forgács Dezső: A miskolci ügyvédi kamara fennállásának félszázados évfordulója. Reggeli Hírlap, 1924. október 26., Forgács Dezső: Bizony Ákos. Reggeli Hírlap, 1921. november 25., Sugár Gyula: Miskolci régi emberfejek I. Bizony Ákos (1846-1922). Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. október 5. Bizony Ákos háza, 1910 k.