Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

BIZONY ÁKOS (Budapest, 1846. - Miskolc/ Mezőnyék= Nyékládháza, 1922.) A család - a feltüntetett személyi adatok elle­nére - több generáción át, tősgyökeres miskolci volt. A hasonlóan jogász édesapa, Bizony Tamás is Miskolcon született, 1812-ben. Ügyvédi vizsgát 1836-ban Pesten tett, s a forradalom kitöréséig a fővárosban volt magánügyvédi irodája. Pesti mű­ködése alatt született fia, aki a családdal együtt sokfelé megfordult. így Monoron (1851), ahol já­rásbíró volt az apja, majd Nagykőrösön (1854­1856), ezt követően Aranyos-Maróton, ahol az úr­béri törvényszéken dolgozott. Innen kerültek vissza Miskolcra, ahol apját 1862-ben a főgimná­zium kormányzójává választották, miközben 1872-ig ügyvédkedett. Bizony Tamás élete to­vábbra is mozgékony maradt, mert 1876-ban tör­vényszéki bíró lett, majd a nyitrai törvényszék­hez nevezték ki. 81 éves korában Miskolcon hunyt el, s őt is a családi birtokon, Mezőnyéken lévő kriptában temették el. Bizony Ákos csak születésével kötődött kez­detben Budapesthez. Középiskoláit - a nagyszü­lők miskolci jelenlétnek köszönhetően - Késmár­kon és Miskolcon végezte. A jogot Eperjesen hallgatta, s tanulmányait Budapesten fejezte be. Először közügyvédi (1869), majd váltóügyvédi „jogosítványt" (1870) szerzett. Ezt követően jogi gyakorlatra Miskolcra jött (s ekkor még apjának működött a magán irodája). Ezzel egyidőben történt az Ügyvéd Egyletek Ügyvédi Kamarákká történő átalakítása, az 1874. évi XXXIV. tc. értel­mében. A kamara első elnöke Répászky Alajos lett, s első titkárául Bizony Ákost választották meg. „Répászky Alajos erélyes kézzel építette át az addigi ügyvéd egyletből az immár autonómiá­A Reggeli Hírlapban megjelent rajz, 1924 val felruházott kamarákat és csodás buzgalom­mal vezette annak ügyeit egészen 1882-ig. ...az évi jelentéseket Bizonyos Ákos és Varjassy Fe­renc felváltva készítették." 1876-ban Bizony Ákos önálló irodát nyitott, ugyanettől az időtől a re­formátus egyházkerület ügyésze is lett. A város társadalmi életében a „helyfoglalás" lépésről lé­pésre történt: a Miskolczi Takarékpénztár, a Mis­kolczi Gőztéglagyár, a Színügyi Felügyelő Bi­zottság, a Villamos Vasút Rt., s természetesen tagságok jótékony és közhasznú egyletekben. Sassy István kamarai elnöksége idején (1883­1893) Bizony Ákos már elnökhelyettes lett (1887­től). Ugyanezt a funkciót töltötte be Kovács Lajos kamarai elnöksége idején is (1893-1902). Halála után Bizony Ákos következett, akit hét cikluson keresztül (1902-1922) mindig egyhangúlag vá­lasztottak meg. Eletének méltatói szerint „az el­nöksége alatt megjelent évi jelentések a klasszi-

Next

/
Thumbnails
Contents