Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

BALOGH BERTALAN (Rákócz, Zemplén vm., 1870. - Miskolc, 1922.) Iskolai tanulmányait Ungváron végezte, itt is tett érettségi vizsgát. Budapesten a közlekedési kereskedelmi akadémián szerzett diplomát, s mint élelmezéssel foglalkozó szakember a MÁV üzletvezetőségen kapott állást (1892). Az 1893ban megalakult Miskolci Közművelődési Egyesület munkájában így kezdettől részt vett, s egyik mozgatója volt a szervezeti és tartalmi keretek, munka megváltoztatásának. Ennek eredményeként jött létre új alapszabályzattal 1899-ben a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egylet. Elnökei a megyei alispán (Tarnay Gyula dr.) és Miskolc polgármestere (Soltész Nagy Kálmán) lettek, míg az egylet főtitkárává Balogh Bertalant választották. A főtitkári tisztet több alkalommal is betöltve eredményesen tett kísérletet a múzeuBalogh Bertalan, 1908 k. mi szakosztályok (régészet, földrajz-néprajz, növény-, állat- és földtan, képzőművészet, könyvtár) és a közművelődés, majd annak osztálya, munkája (képzőművészeti, zenei és irodalmi szakosztályok) különválasztására. Bár a „különválasztást" nem egyértelműen ítélte meg a közvélemény, a közművelődés ügye érezhető pezsgésnek indult. 1905-ben könyvben fejtette ki nézeteit a magyar nemzeti közművelődésről, a közművelődési egyesületek szövetségéről, az irodalmi, művészeti és zenei kultúra fejlesztéséről, a közművelődési és kulturális élet decentralizálásáról, valamint a magyarságtudat erősítésének lehetőségeiről. Elképzelései ugyan „befogadásra" találtak, a vázolt program megvalósítása azonban hosszabb időt vett igénybe. Az elmélet helyett a gyakorlati megvalósulást tartva fontosnak, 1906ban megszervezte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat első vándorkiállítását, amelynek helyszínei Eger, Miskolc, Kassa, Eperjes, Sátoraljaújhely, Debrecen, s végül Gyöngyös voltak. 1910-ben ugyanezekkel a helyszínekkel megtartották a második vándorkiállítást, amelynek azonban (főleg a szervezés nehézségei miatt) nem volt folytatása. 1914-ben még felvetődött a gondolata - hiszen sikeres volt a vállalkozás, s jó volt az ügy is, amit szolgált -, de Balogh Bertalan a megszervezésre kitérő válaszokat adott. A zenei élet felkarolása és támogatása felé fordult, amely szintén „régióban" és nem egy-egy városban gondolkodott. (A program a jó hajlamú szegény gyerekek oktatási költségeinek átvállalását, a zenei irodalom történetének oktatását, a vidéki műkedvelő zenekarok megszervezését, s rendszeres hangversenyek megtartását foglalta magába.) 1913-ban így került sor a Felvidéki Zeneszövetség megalakulására Miskolcon. Felsőmagyarország 10 városa csatlakozott ahhoz a szö-