Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

ADALÉKOK BORSODMEGYE NÉPISKOLÁINAK TÖRTÉNETÉHEZ KAPCSOLATBAN A MEGYE és MISKOLC VÁROS TANÜGYÉNEK JELEN ÁLLAPOTÁVAL. IRTA BALLAGI KÁROLY, borsodmcgyoi tanfelügyelő. 1885 MISKOLC, FORSTER REZSŐ KÖNYVNYOMDÁJA 1885. BALLAGI KÁROLY (Buj, Szabolcs megye 1824. - Miskolc, 1888.) Középiskolai tanulmányait Pápán végezte, a jogot Debrecenben és Pesten sajátította el. Ezt követően Aradra került, majd részt vett a szabadságharc csatáiban, mint honvéd-főhadnagy megsebesült Buda ostrománál. 1850-1851-ben Aradhoz hasonlóan nevelő-tanári állást vállalt Pesten. 1852-ben Kecskeméten tanított, innen 1856-ban Nagykőrösre ment, ahol tanári állását 1869-ig megtartotta. Előbb Vas megyében, majd Sopron és Mosón megyében lett tanfelügyelő. 1880-ban került királyi tanácsosként és tanfelügyelőként Borsodban. Elete 64 évéből mindöszsze nyolcat töltött Miskolcon, ami egy életmű megalapozásához kevés, kiteljesedéséhez elegendő. Nevét a várostörténet-írás már Szendrei János kötetében is megőrizte, életművét dokumentálta, sokfelé megfordult, s egy-egy városban viszonylag rövid időt töltött, így folyamatos életrajzát és életművét összeállítani nem egyszerű. Thurzó Nagy László azért sorolta Miskolc tudósai közé 1965-ben készült feldolgozásában, mert városunkban töltött évei alatt három könyve is megjelent. Ezek közül a megye iskoláinak történetéről írt munkája napjainkban is alapvető forrásműnek számít. Miskolcra kerülésétől rendszeresen publikált a Borsodmegyei Lapokban és a Miskolcz-nak pedig munkatársa volt. Haláláról, s munkásságáról mindkét lap megemlékezett. A Borsodmegyei Lapokban együtt publikált Szendrei Jánossal, Porcs Jánossal, Gencsi (Guttman) Samuval, Ruttkay Menyhérttel, Tóth Pállal és Brósz Károllyal, akik többsége gyakorló tanárból lett „profi" újságíró. Ballagi Károly síremléke az avasi református temetőben található. Az iskolatörténeti monográfia címlapja, 1885 Fő munkái: Német nyelvtan. Pest. 1848., A német helyesírás szabályai. Pest, 1851. Az állatvilág csodái. Pest, 1853.; Magyar feladatok a német nyelv gyakorlására. Pest, 1857., Magyarország története. Budapest, 1861-1887 (23 kiadást ért meg), Magyarország és Erdély története az izraelita népiskolák számára. Budapest, 1862. és 1868., Egye-