Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

A honismeret, a nyelvészet és a földrajz képviselői VÁLYI András (Miskolc, 1764. - Pest, 1801.) Tanulmányait Miskolcon a reformátusok latin nyelvű iskolájában kezdte, Lőcsén folytatta, s ott is fejezte be 1785-ben. Lőcse a tanári pálya kezde­tét, s Kazinczy Ferenccel való kapcsolatának in­dulását jelentette. Gróf Török Lajos kassai tanke­rületi főigazgató 1789-ben kinevezte Borsod, Gömör és Torna vármegyék tanfelügyelőjévé. Munkája miatt, születése után negyed évszázad­dal visszaköltözött Miskolcra, mint a „Nemzeti Iskolák Királyi Visitátora". Két év eltelte után, a nemzeti iskolaintézmény megszüntetését köve­tően Vályi katolizált, s ennek fontos szerepe volt abban, hogy II. Lipót távollétében Ferenc trón­örökös a 27 éves fiatalembert kinevezte a budai, majd pesti magyar királyi egyetem tanárává. Pe­dagógiai, földrajzi munkássága ezt követően Pesthez kötötte, s itt alkotott maradandót a ma­gyar nyelv „első professzora". Bár jelentek meg költeményei is (Orpheus, 1790) sokat foglalkozott a nemzeti iskolák ügyével, a tanítással és a ne­velés kérdéseivel, maradandót mint országot járó geográfus alkotott. Rövid élete utolsó éveiben beutazta az országot, jelentősebb városait, s a pontos leírások mellett rajzokat és illusztrációkat készített nagy munkájához. Halála előtt, 1796­1799 között látott napvilágot „Magyar országnak leírása" című három kötetes munkája, amelyben pontos leírást ad a kereskedőváros, Miskolcról is. (A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Aka­Magyarország leírásának szerzője, 1796

Next

/
Thumbnails
Contents