Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)
A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete
gyarázatot Konstantinusz gyermekének születése, illetve a megkereszteltek anyakönyve adja. Eszerint ,Joannisz, a lengyelországi Petrikotoszból származó Markosz Grapposzki fiának, Konstantinosznak és nejének, Dimcsosz Mukulie leányának, Máriának a fia megszületett január 30án, megkereszteltetett és megbérmáltatott általam, Konsztantinosz pap által. Keresztapa a karlócai Petrosz Sutari/' Az 1812-ben született Grappovszki János neve nem szerepel többet az anyakönyvben, ami jelentheti azt is, hogy vagy elköltözött a városból, vagy még nem kötött házasságot, s gyermekei sem születtek és haltak meg a XIX. század 50-60-as éveiig. (Az apjáról, Márkról viszont másutt megtudjuk, hogy egri kereskedő'.) A Grabovszkiak miskolci történetében még számos különleges, egyedi eset fedezhető' fel. A macedóniai kereskedó'kró'l feltételezzük, hogy csak kereskedéssel, bolti és vásári árucikkek értékesítésével foglalkoztak. Ennek ellentmondó példa egy 1809. január 9-ei bejegyzés a halotti anyakönyvben, amely szerint „Anasztaziosz Gyankovics, kit Grapposzkinak is neveztek, szabó volt, elhunyt 1809. jan. 9." Más példák is bizonyítják, hogy a második generációs macedóniaiak éppúgy foglalkoztak ipari tevékenységgel, mint ahogy igyekeztek magasabb iskolai végzettséget szerezve szellemi pályán elhelyezkedni. A Grabovszki-család Macedóniából került Miskolcra. A borkereskedelem megkívánta - házassági szálakkal is eró'sítve - a tartós és stabil lengyelországi kapcsolatokat. Magyarországon megtelepedett, ül. rokon-családok éltek Zomborban, Egerben és Pesten is. A XIX. század elején magyar nemességet szerzett „lengyel Anasztáziusz" nem volt más, mint Grabovszki György és Dimcsa Mária házasságából 1807-ben született Anasztaziosz. A fővárosba kerülve kapcsolata megszakadt szülővárosával. Az 1817-es telekösszeírás a Rákóczi u. 14. szám alatt özv. Grabovszki Györgynét találta. Ő az 1770-ben Miskolcon talált Grabovszki György, Nasztosz fiától származó unokája, az 1781-ben született György özvegye volt. (Házasságukból született gyermekekről nincsen tudomásunk, mint ahogyan azt sem jegyzi az anyakönyv, hogy Grabovszki György és neje pontosan mikor halt meg, hol temették el őket.) A TELEK ÉS ÉPÍTMÉNYEI A CSÁTHY SZABÓ ÉS A KUN CSALÁD IDŐSZAKÁBAN A levéltári dokumentumok szerint a Csáthy Szabó István kérte, hogy „saját házam udvarán 6x12 méteres földszintes épületet építhessek". Továbbiakban leírja, hogy az épület keleti homlokzata a Püspök utcára, északi homlokzata pedig „az Olvasó Kör felé vezető köz felé essen". Ez a földszintes épület hat évtizeden keresztül változatlan külső homlokzattal jelent meg környezetében. Az átalakítás az 1960-as évek közepén emelet-ráépítést, az 1990-es évek közepén pedig a földszinten új bejárat és ablak nyitását eredményezte. Az átalakult épület illeszkedik külső környezetéhez, belső térkialakítása pedig „megfelel" új tulajdonosa szándékának. IRODALOM Kun Kálmán: A Püspök és Rákóczi utcák története a XVIII. század végétől a XX. század közepéig. (Kézirat a Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltár gyűjteményében.) Marjalaki Kiss Lajos: Adatok a Rákóczi utca 14. sz. ház történetéhez. (Kézirat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár gyűjteményében, 1957.) FORRÁS B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/b. 1884. B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2.
