Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

SZENDREI JÁNOS (Mindszent, 1857. - Budapest, 1927.) Az akkor még önálló, de 1880-ban Miskolccal közigazgatásilag egyesülő' településen született. Családi neve eredetileg Wagner volt, amelyet 1882-ben változtatott meg. Apja ügyvédként volt ismert, amely meghatározta gyereke tanulmányait. Szendrei János iskoláit Miskolcon, Eperjesen és Kassán végezte, majd egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. Itt jogot és bölcsészetet hallgatott. Első munkahelye - érdeklődésének megfelelően - a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtára volt, ahonnan egy éven belül a Honvédelmi Minisztériumba került. Első hírlapi, s történeti tárgyú írása 1878-ban a miskolci árvízről jelent meg, majd egy év múlva Borsod megye régészeti lelőhelyeit mutatta be az Archeológiai Értesítőben. A régészet iránti elkötelezettségéhez kezdettől társult a címertannal, a pecséttannal való foglalkozás, de nyelvészkedett, s érdeklődéssel fordult az irodalom és a művészetek felé. Ennek eredményeként 1882-1885 között négy kötetben dolgozta fel a magyar képzőművészet remekeit. „Az országos magyar történelmi ötvösmű kiállítási emlék" című könyve egyben archeológiai doktori munkája is volt. Eletének időben leghosszabb vállalkozása Miskolc öt kötetes monográfiájának elkészítése és megjelentetése volt 1885-1911 között. Munkája és megbízatásai a fővároshoz kötötték, így a monográfia helyi levéltári kutatásait közeli szakember barátaira, legfőképpen Miskolczy Simon Jánosra bízta. A negyed évszázad alatt készített pozitivista szemléletű feldolgozás - még ha egyes részei mutatnak is egyenetlenségeket - mindmáig eredményesen szolgálják a várostörténeti kutatást. 1927-ben, halálakor - s a monográfia utolsó kötete megjeleMiskolc történetírója, 1897 nése után másfél évtizeddel Leszih Andor írta Szendrei Miskolcáról, hogy „művét használják ma is és használják mindaddig, amíg az újabb részletkutatások összességétől valaki egyszer megírja az új idők új módszereivel a város történetét. Addig még mindig hozzá fordulunk adatokért és belőle olvas néhol költői szépen megírt részleteket az érdeklődő." Szendrei a monográfia munkálatai közben hadtörténeti ismereteinek gyarapítása céljából tanulmányúton járt Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban. Az országos régészeti és embertani tár-