Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei

templomot, annak ékével, a 62-64 méter magas toronnyal, amely az egyházkerület legmagasabb tornya. A templom és a torony jeles darabja a Bató Eszter emlékére készült Eszter harang. A korabeli feljegyzések szerint ő kívánt olyan harangot adományozni a templomnak, amely Miskolcon a legnagyobb legyen. A harang megszólaltatására 1866. május 13-án, Eszter halálának első' évfordulóján került sor. A rendelkezés szerint, illetve annak megfeleló'en a harang minden év ezen napján azóta is megszólal. (A harang mellett a Bató-család ezüst tálcákat és kelyheket, templomi szó'nyegeket adományozott a református egyháznak.) A harangot Hilzer Ignác bécsújhelyi harangöntó' készítette, s helyére emelésétó'l mindmáig ez Miskolc legnagyobb harangja. Oldalán a következő felirat olvasható: „Isten dicsőségére és egyetlen kedves leányunk, Bató Eszter emlékére, aki született 1837. szept. 11-én, meghalt 1865. máj. 13-án a miskolci helvét hitvallást tartó evangéliumi egyháznak öntettek a fájdalmas szívű szülék, Bató István és neje Imre Eszter. Öntötte 1865-ik évben Bécsújvárosban Hüzer Ignácz. Súlya 53 q 68 font. Értéke 4558 forint. (Bár a pénz értéke természetesen sokat változott, az arányokat mégis érzékelteti, hogy amikor a miskolciak 1782-ben a templom építésére engedélyt kértek, igazolták, hogy a munkálatok kivitelezésének teljes összege, azaz 21.000 forint rendelkezésükre áll. Az eltelt nyolc évtized ellene a harang nagyon komoly értéket képviselt. Ezt csak fokozhatja az a Bató Istvánhoz kötődő - egyik - vélt, vagy valós történet, amely szerint a harangba beleöntették a család összes arany és ezüst ékszereit.) A templom XX. századba átvezető történetéhez még két fontos esemény tartozik. 1870-ben a A templom északkeleti homlokzata, 1950 templomot kívülről felújították (esetleg újra vakolták?), de a külső megjelenésben lényeges változások nem vehetők észre. A másik esemény az 1878-as árvíz volt. Szinay István fényképfelvételeket készített a pusztulás néhány helyszínéről. Egyik „látópont" a Palóczy utcai zsinagóga szomszédságában azonosítható. A képen középpontban áll a Kossuth utcai templom, s a félkörívben