Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

Történetírók KUN MIKLÓS (Miskolc, 1812. - Miskolc, 1875.) A XVIII. században Miskolcra települt, lutheránus családból származott. A miskolci evangélikus főgimnáziumban tanult, majd Eperjesre került nyelvet és a jogot elsajátítani. Ügyvédi vizsgát tett, de nem lett „hivatásos" ügyvéd, a kor politikai hangulata, mozgalmai érdekelték. A liberális reformnemzedék egyik képviselője, testvérével Jánossal a Kossuth és Szemere eszméi mellett elkötelezett „Major utcai tudóstársaság" tagja. 1841 végén főbíróvá választották, s ezt a közhivatalt 1844-ig töltötte be. Hivatalából támogatta a gyermeknevelést (kisdedóvó), az okszerű gazdálkodást és növénynemesítést (dinnyetermesztés), s a miskolci színház kulturális misszióját. Az 1843. évi tűzvész miatt, a biztosítás elmulasztása és a segélyek kétséges célú felhasználása miatt támadások érték, de a megye nemesi közgyűlése eltekintett felelősségre vonásától, mert azt politikai indíttatásúnak tekintette. A nádor ennek ellenére 1844-ben hivatalából mégis felmentette. A főbíró visszavonult, s csak a szabadságharc idején vállalt újból közszereplést: a miskolci nemzetőrség egyik osztagának hadnagya lett. A szabadságharc után visszavonult nemesi birtokára, gazdálkodott, s borászattal foglalkozott. Az 1871. évi ipari kiállításon boraiért elismerést szerzett, s életének hátralévő éveiben is ennek a munkának, nem pedig a történeti tevékenységnek, írásnak élt. Nevét az 1842-ben megjelent „Miskolcz múltja, jelenje, tekintettel jövőjére" című munkájával inkább beírta a város történetébe, mint közhivatalnoki tevékenységével, „...ez volt az első olyan munka, amely Miskolc átfogó történelmét szolgáltatta, összehasonlította a város korabeli helyzetét más városok fejlettségi szintjével és sok esetben meghatározta azt az utat, amit egy korabeli modern városnak fejlődése során végig kellett járni - írja a munkáról Veres László. Kun Miklós az alig egy év alatt elkészült és igen alapos levéltári kutatásokon nyugvó munkájában először tett kísérletet a város történeti korszakainak meghatározására, fejlődése fő csomópontjainak megragadására. A Kun Miklós által megállapított korszakhatárok az 1930-as évek végéig meghatározták Miskolc helytörténetírását." Kim Miklós első várostörténeti feldolgozását Szendrei János is pozitívan ítélte meg, s tényállításait saját monográfiájába gyakran beépítette, azokat idézte. Életrajzi lexikonában pedig megemlíti, hogy azok közé a „kókai" előnevű Kunok közé tartozott, akik közül még öt nevét jegyezte fel a város története. 1996-ban a Megyei Levéltárhoz Zürichből érkezett egy megkeresés, amelynek aláírója Mikuleczky István mérnök volt. Levelében a következőkről tájékoztatott. „Miskolci születésű vagyok, apai ágon a város, a megye és a református egyház életében felmenőim az 1860-as évek óta jelentős szerepet vittek. Az apai - nagyanyai vonalon - a kisújszállási Kuún család és a mezőte-