Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei

A Tonika, Kapmari és Hosszúfalussy családok telke (Kossuth Lajos u. 16. sz.) Az utca legkevesebb építészeti dokumentumot őrző, de a várostörténetben számos, fontos családhoz köthető telke. Az 1817. évi Liber Funduális szerint a 2634-es számot viselő ingatlan 245 négyszögöl nagyságú volt. A jelenlegi négytengelyes lakóház - építészeti jegyei alapján - a XVIII-XIX. század fordulóján épült. Ekkori építéséről éppúgy nem ismerünk alap- és homlokzati rajzokat, mint esetleges későbbi felújításairól, vagy átalakításairól. Tulajdonosai - nagy számuk ellenére is - csak mozaikokat adnak egy történelmi képhez. A telken 1793-1817 között történt a tulajdonos-változás. A XVIIL század végén Tomka Györgyöt, majd Törős Tamást írták össze. Tomka György neve azért maradt az utókorra mert az emlékvers-irodalom egyik jeles darabja megőrizte azt számunkra. A „Halotti elmélkedés, melyet néhai bóld. emlékű tekintetes Nemzetes és vitézlett idősb. Tomkaházi Tomka György úrnak utolsó tisztességére készített, s élő nyelven el is mondott Miskolczon, 1799. Eszt. Karátson Havának 22-dik napján, ugyan a Miskólczi ref. Szent Ekklézsiának egyik Prédikátora, Szathmári P. József" c. munka Pesten jelent meg a temetést követően. A Tomkaházi Tomka család a közjó előmozdítása érdekében 1820-1821-ben - a Sárospataki Levéltárban fellelhető dokumentumok szerint jelentős alapítványt tett az avasi református egyház és az iskola részére. Tomka György hasonlóan nemes leszármazottjai közül Tomka Miklós főkurátorként szolgálta egyházát, miközben a Meggyesalján nagy telke és gazdasága volt. Miskolc város új monográfiájában a jelentős állattartó gazdák között sorolták fel testvérét, Sándort. A Tomka család síremlékei az avasi református temetőben (faragott kövek formájában) még fellelhetők. A Tomka György halála után szabadon maradt ház - vétel útján - kerülhetett Törős Tamás tulajdonába, majd tőle a balkáni kereskedőkhöz, nevezetesen Kapmari Mihályhoz. A név a különböző iratokon Kapmore, Kapmájer, Kabomere és Kapmari olvasatokban fordul elő. A Kapmarecsalád első Miskolcon megtelepedő tagjának Kapmari Georgiuszt tartjuk. A XIX. század második harmadától nincsen adatunk a polgárház tulajdonosairól. A XX. században pedig a Sisáry, a Kocsán, a Hosszúfalussy és a Kóczán család is birtokolta a század első felében. A Hosszúfalussy-családnak hat tagja is beírta magát a város XVIII-XX. századi történetébe, de a felbukkanó nevek egymáshoz való viszonya nem tisztázott. Az 1837-1882 között élt Hosszúfalussy László közgazdász és szakíró volt, az 1846-1932 között élt Hosszúfalussy Róza pedig jeles képzőművész, aki hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Férjében „Miskolc bölcsét", Bizony Ákos jogászt, országgyűlési képviselőt tisztelhettük (1846-1922 között élt).