Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei

Az 1833. évi összeíráshoz készített rajz így mutatta az épület homlokzatát Mai állapotából az épület XIX. századi meg­jelenése jól rekonstruálható. A homlokzat osztá­sában ma is az uradalmi összeírásból ismert ké­pet mutatja azzal a különbséggel, hogy késóba­rokk díszeitói valamikor (valószínű az 1878-as árvíz utáni felújítást követően) megfosztották. Ezek az építészeti díszek pedig a következők vol­tak: a főhomlokzat déli végén egykor kosáríves kőkeretelésű kerékvetős kapu állott. A keretelés megmaradt, a kerékvetők eltűntek. Egykor a ket­tő-egy-egy-kettő osztású ablakok alatti kötény­mezőkben lekerekített sarkú, fekvő téglalap ala­kú mezők voltak, ezek fölött tagolt könyöklőpár­kány és kőkeretelésű ablakok. Az ablakok fölött szimmetrikus copf-fűzérdíszek helyezkedtek el. Ugyanezek a díszek jelentek meg a kapu fölött is. A két szélső páros ablaknál íves visszahajló volutás, a páratlan ablakok fölött csúcsos végző­désű szemöldökpárkányok kaptak helyet. Egy­koron az épület látványához hozzátartozott a ha­sonlóan igényes módon megformázott kémény tömege is. Az épület XX. századi történetéhez tartozik, hogy a címtárak szerint az 1920-as évektől itt la­kott az 1855-1929 között élt Tarnay Gyula, aki 1913-1917 között, valamint rövid ideig 1919-ben is főispánja volt Miskolcnak. A címtár még az 1930-as években is az ő nevén tünteti fel az épü­letet. (Tarnay Gyula síremléke, illetve kriptája az avasi református temetőben található. Közös he­lyen nyugszik Soltész Nagy Kálmán polgármes­terrel, aki apósa volt.)

Next

/
Thumbnails
Contents