Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei

A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei „...mivela Czikó uttzánakaz uttya régtőlfogvást el bomló és omló lévén a szertelen való essős idők miatt, ugy annyira, hogy sem ember, sem marha szabadosan nem járhatta, ahoz képest meg akarván építtetni, adá a B. tanács Turóczi Szabó Miklós Uramnak. Rétét, földét szabadosan birja maga és Successora, meg rakván gallyal és ahoz tartozó töltéssel tárcsa és gyarapittsa fogyatkozás nélkül" - szól az idézet Miskolc város jegyzőkönyvéből, s a bejegyzés 1673-ra utal, amikoris a mai Kossuth utcát még Czikó utcának nevezték. A bejegyzés óta három évszázad és három évtized telt el. Természetesen nem ekkor alakult ki a mai Kossuth utca nyomvonala, hanem jóval korábban. Mátyás király idejében, 1470-1490 környékén települt be ez a környék, s jórészt kézműves mesterekkel, iparosokkal. Az utca elnevezése pedig családnév, amely a XVII. századra vezethető vissza. Az utcának meghatározó szerepe volt a város életében a XVIII. század elejéig, a Szabari (Zabari), majd Boldogasszony (mai Déryné) utca megnyitásáig. A város észak-déli „átmenő" forgalma ugyanis itt bonyolódott le. Pest irányából az útvonal Mindszenten át leágazott az Alsó-Papszerre és a Püspök utca (a mai Rákóczi utca első, a volt Szinva mederig terjedő szakasza), majd a Szinva hídján és a Derék piacon keresztül a Czikó utcán át haladt a mai Palóczy utcára. A XVIII. században gyakran találkozunk ennek az útszakasznak, tehát a Palóczy utcának - a Kádas utca mellett - a Czikó utca megnevezésével is. A minoriták temploma és rendháza mellett elhaladva fordult az út északi irányba, azaz Szentpéter felé. (A Déryné utca megnyitását először az 1759-ben készült Miskolc térképen láthatjuk, addig töltött be fontos szerepet a korábbi közlekedési út.) A Kossuth utca házainak többsége, főleg a tartósabb kőházak, nemesi „ udvarházak" a XVIII. században - először bérlet, majd vásárlás eredményeként görög kereskedők kezébe került. A görög kompánia tehetősebb tagjai, a főutca, a Kossuth és a Rákóczi utca házainak többségét két-három generáción keresztül birtokolva alkotott a belvárosban egy viszonylag zárt tömböt. Még a XIX. század elején készült kimutatások is arra utalnak, hogy az utca 17 házából 13-ban laknak görögök. A tulajdonosok és a leszármazottak természetesen változtak, s a házak is hiszen egy-egy árvíz, vagy tűzvész után alapjaikból épültek újjá. Az utca házainak felújítása, átépítése jól mutatja, hogy - a görögök jóvoltából - a város leghangulatosabb, különleges történeti értékkel bíró épületei itt koncentrálódtak. Ebből a képből figyelmet érdemel a Kossuth u. 5. szánni földszintes épület, amely 1998-ig őrizte XIX. századi formáját. Átalakítása után is visszatükrözi eredeti hangulatát. Az épület elődje egy olyan nemesi kúria volt, amely már a XVII. század végén szerepelt a városi összeírásokban. A ház külön érdekessége, hogy 1734-től itt lakott a híres orvos-gyógyszerész, az első miskolci patika létrehozója, Trangus Illés. A 15. számmal jelzett épület 1783-ban épült fel, s XX. század végi formáját többszörös átalakítás után nyerte el. A közelmúltban befejezett emelet-ráépítés és tetőtérbeépítés, az épület udvarának beépítése sokszínű funk-