Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

AUSTERLITZ SÁMUEL (Bécs, 1870. - Miskolc, 1939.) Bécsben született, s iskolai tanulmányait is itt végezte. A feljegyzések szerint több rabbi iskolá­ba is járt, így Pakson Züszmann Szoffer jesivájá­ban egész fiatalon vezette az intézményt, s tol­mácsolója volt mestere előadásainak. A rabbi is­kolák után Pozsonyba, a rabbiképző intézetbe került, s itt nyerte el oklevelét 1892-ben. Rabbi­ként Bécsben, majd Pápán, később a Pozsony megyei Somorján szolgált. 1914-ben a miskolci hitközség választotta meg főrabbijául. A miskolci sajtó részletesen beszámolt a főrab­bi miskolci ünnepélyes beiktatásáról. A hitközség története rögzíti, hogy a Losoncról 1898-ban ide­került Spira Salamont váltotta ebben a tisztség­ben. (A város monográfiája 1898-1928 között öt rabbi működését dokumentálta a miskolci hitkö­zségnél, amelynek lélekszáma - pontosabban a zsidóság száma - 1920-ban 11 300 fő volt Miskol­con.) A nagy létszámú közösség 50 tagú delegáci­ót küldött Füzesabonyba, a Budapestről érkező főrabbi fogadására. A templomi ünnepségről le­írták, hogy „a főrabbi és kísérete amikor a fénye­sen kivilágított templomba vonult, az gyönyörű látványt nyújtott. Minden talpalatnyi hely úgy a férfiak osztályában, mint a női karzatokon el volt foglalva." A hagyományoknak megfelelően a főrabbi elő­ször héber, majd magyar nyelven tartotta szék­foglaló beszédét, amely nagy tudásról és szónoki képességről győzte meg a jelenlévőket. A miskol­ci közösségen kívül 35, magyarországi és határon túli hitközség képviseltette magát. Austerlitz Sámuel nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte elismert, nagytekintélynek örvendő tudósa volt az egyháznak. Negyedszá­A főrabbi képe, 1930 k. zadon át kivételes súlyt és rangot adott egyházá­nak itteni működése, de tagja volt a város vá­lasztott képviselőtestületének is. Halálát követően a miskolci lapokban életmű értékelések jelentek meg. Egyik szerint „a hittu­dósok meg fogják állapítani, hogy a fóliánsok rengetegeiben milyen eredménnyel búvárkodott, gondolatokban, látókörben, egyházjogi és világi műveltségben gazdag beszédei az egyházi szó­noklatok komoly értékei voltak. Mi világi egy­háztagok nem ezt bíráljuk (ítéljük meg) e főpap gyalulatlan deszkakoporsójánál, mi csak köszö-

Next

/
Thumbnails
Contents