Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

virilista névjegyzékek, másrészt a város választott ve­zetőtestületének névjegyzékei, ezek együttes elemzése. Az 1870. és 1871. évi köztörvényhatóságokról szóló törvény értelmében a rendezett tanácsú városi képvi­selőtestületek tagjainak felét a legtöbb adót fizetők ad­ták, fizetett adónagyságuk sorrendjében. A testület másik fele szavazás eredményeként alakult ki. Az 1870. évi XLIL tc. f majd az ezt követő 1871. évi XVI­II. tc. (a rendezett tanácsú városokról) egy 1886-ban történt módosítással érvényben volt a dualizmus idő­szakábanXA virilizmus rendszere egyébként hatályban maradt 1945-ig, arányuk azonban az 1929. évi XXX. tc. értelmében az 50%-ról 2/5-öd részre csökkent.) A törvény indoklásában kimondták, hogy azok, akik az önkormányzat költségeihez, a jótékonysági tevé­kenységhez, a közhasznú beruházásokhoz jelentősebb mértékben járulnak hozzá, azoknak joguk van a pén­zekfelhasználásáról szóló döntések alakításában, meg­hozatalában is részt venni. A virilizmus életrehívásá­ban a megyék a polgári jogegyenlőség durva megsérté­sét látták, s a vagyoni helyzet biztosította előjog tör­vénybe iktatása ellen még 1872-ben is tiltakoztak. A törvénybe iktatástól minden évben Miskolcon is elké­szült a 196 fős, majd 1909-1910-től (a törvényhatósá­gi jog elnyerésétől) a 214 főt tartalmazó virilista név­jegyzék. A virilizmusnak volt egy „kompenzációs" ré­sze, amely abban nyilvánult meg, hogy az értelmiség adóját kétszeresen számították, így a törvény „mester­ségesen juttatta döntési helyzetbe azt a társadalmi ré­teget, amelyet iskolázottságánál fogva önálló gondol­kodásúnak - így önálló döntésre képesnek - tekintett. " (A Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásától a mesterség képviselőjének neve mellett feltüntették a kamarai tagságot, amely - elsősorban a kereskedelem élénkítését elősegítendő - szintén kétszeres adóbeszá­mítással járt.) Az 1867. évi emancipációs törvény után - amely minden polgári és politikai jog gyakorlásában egyfor­mának tekintette a zsidót a kereszténnyel - 1875-ben először mutat érdemi átszerveződést, átalakulást Bor­sod megye virilista névjegyzéke, amelyben a 196 fő kö­zül 53 fő, tehát a képviselők 28%-a miskolci illetőségű. A virilisták többsége ugyanis házbirtokos és földbirto­kos volt, kisebb arányban kereskedő és iparos, még ki­sebb arányban értelmiségi (ügyvéd, orvos vagy vegy­tudor, tehát gyógyszerész, mérnök, okleveles gazda és egyházi képviselő). A zsidóságot korábban a magyar honosság hiánya a földbirtokszerzésben, a polgárjog hiánya pedig a házvásárlásban akadályozta. A céhek megszűnéséig, 1872-ig a rendszer korlátai akadályoz­ták őket a tőkebefektetésben. (Tagjaik közül a különbö­zőmesterséget képviselők egy céhbe tömörülhettek tag­jaik közül.) Egyetlen mozgásterüket a kereskedelemben találták meg. Még 1875-ben négyen szerepelnek a leg­több adót fizetők listáján, addig 1917-ben 125 kereske­dő közül 93 fő volt zsidó. A kereskedelmi tőke később és folyamatosan „vándorol át" a szellemi (tudomá­nyos) szférába. Ha 1875-től öt évenként egymásra vetítjük a virilis­ták neveit, a 10 vizsgálati időpont érdekes tanulságok­kal szolgál. 1875-ben a virilisták között az értelmisé­get 18 ügyvéd, 8 orvos és gyógyszerész, egy mérnök és két egyházi tisztségviselő képviseli. Az ügyvédek a re­formkor nagy miskolci családjainak leszármazottai, jó­részt nemesi eredetűek, mint a Pilta, Bizony, Répász­ky, Szűcs, Soltész Nagy, Jekkelfalusy, Szeremley, Hő­ke és Dalnoki Nagy családok képviselői. Tagjai 1890­1895-ig folyamatosan szerepelnek a döntéshozók kö­zött, egy-egy esettől eltekintve később azonban kihal­nak, helyüket ezért veszik át mások. Kivételnek számít Bizony Tamás és fia, Bizony Ákos, vagy Soltész Nagy Kálmán és veje Tarnay Gyula. Az orvosok egy-egy ge­nerációt képviselnek, mint Forthy Károly, Doleschall Gábor, Bódogh Albert vagy a kórházalapító-igazgató, Popper József. 15-20 éven át szerepelnek a város kö­zéletében, önéletrajzot, intézménytörténetet, a gyakor-

Next

/
Thumbnails
Contents