Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

háznak, míg a budapesti városi színházi (Népopera) bérlete összeférhetetlenné válván vidéki színigazgatói működtetésével a város helyette öccsének, Sebestyén Mihálynak adja ki a színházat, 1926-ban előbb egy évi próbaidőre, 1927-ben pedig további öt évre, 1932-ig." (Munkája írásakor Zsedényi Béla természetesen még nem tudhatta, hogy 1932-1935 között és 1935-1938 között is megszületett a bérleti szerződés Sebestyén Mihály és a város között.) Mielőtt a Palágyi Lajossal, illetve a Sebestyén Mihállyal kötött szerződést bemutatnánk - érzékeltetve a Latabár-szerződéstől eltelt idő alatt bekövetkezett elvárás-módosításokat, követelmény fokozódásokat - csak a felsorolás erejéig idézzük az igazgatók neveit az 1949. augusztus 1-én történt államosításig: Palágyi Lajos (19071920), Komjáthy János (1920-1921), Sebestyén Géza (1921-1926), Sebestyén Mihály (1926-1939), Inke László (1939), Beleznay Unger István (1940), Thúróczy Gyula (1940), Jakabffy Gyula (1940), Bánky Róbert (1940), Ihász Árpád (1940), Tolnay Andor (1941-1942) és Földessy Géza (1941-1949). * * * Palágyi Lajosnak Rácz Györggyel, mint a miskolci színikerület választmányának elnökével 1906. december 30-án kötött szerződését őrzi a levéltár, mint olyan dokumentumot, amelyet először 1907-1908-ra, majd másod ízben 1908-1911 közötti időre kötöttek. A szerződés bevezetője rögzíti, hogy a színikerület valamennyi településén csak magyar nyelvű előadásokat lehet tartani. Pontosan kiköti a szerződés, hogy a téli és a nyári színidényre milyen „jellemű" és hány színészt, alkalmazottat szükséges szerződtetni (pl. drámai hősnő, drámai szende, anya, komika, naiva, apa, szerelmes, jellem stb.) A téli szezonban a társulat létszáma 50 fő, nyáron 30 fő körül mozgott. A legfontosabb feladatnak nem is a helyben való előadások színvonala, hanem a kerületi igények kielégítése tűnik. A szerződésszegést a „bérbeadó" tízezer korona óvadék és külön hatezer korona letételével igyekszik elhárítani. A Palágyi Lajossal kötött szerződés lényegesen kevesebb konkrétumot tartalmaz, mint a több, mint négy évtizeddel korábban Latabár Endrével kötött megállapodás. Színházpályázat. A szinház három évre Palányi Lajosé! Miskolcz, december 10. A miskolczi szinügyi bizottság tegnap nevezetes ülést tartott. Az ülés jelentőségét már az a külsőség is mutatta, hogy a miskolczi szinügyi bizottság tagjain'kivül megjelentek az egri delegátusok és résztvett az ülésen dr- Tarnay Gyula; főispán is. Az ülés tárgya a szinházpályázat kérdésében való döntés volt. A bizottság egyhangúlag Palágyi Lajos színigazgató pályázatát fogadta el. A döntéshez az egriek is hozzájárultak. Palágyi Lajos Miskolczon 1907 október hó 16-án kezdte el működését. Ez a dátum azért jelentős, mert ékkor érte el a miskolczi szinház fennállásának ötvenedik évfordulóját. A megnyitó és jubiláris előadás Brankovics György volt, a címszerepet Palágyi Lajos játszotta. Ennek most hat éve, illetve hetedik. Most újból három évre megkapta Palágyi a szinházat és igy tiz évig egyfolytában ő a miskolczi színigazgató, amennyi ideig eddi£ még egyetlen elődje sem igazgatta a miskolczi szinházat. Hisszük és reméljük, hogy Palágyi Lajos művészi ambicióval, lelkesedéssel és odaadással fo^'a a miskolczi szinházat vezetni. Miskolczi Napló, 1913. december 11.