Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

Egy tervezett, de meg nem valósult építészeti tömb (Batthyány L.-Kazinczy F.-Jókai M. „saroktömb") Az ecetgyár megszűnése után, az 1930-as évek közepén vetődött fel az örökösökben, illetve tulajdonosokban, hogy a három utcát is érintő, közel két hold kiterjedésű gyárterületet - legalábbis annak üres részeit - szükség lenne felparcellázni, s értékesíteni. Pollák Lajosné 1935-ben fordult Halmay Béla polgármesterhez az alábbi, kisajátítást kérő levéllel: „A Batthiányi-, Kazinczy- és Jókay-utcák által határolt, tulajdonunkat képező telektömböt a mellékelt tervek szerint olyképen óhajtjuk rendezni, hogy a telektömbön keresztülmenőleg egy, a Kazinczy-utcával párhuzamos 9 méter széles új utcát létesítenénk, mely összekötné a Batthiányi-utcát a Jókay-útcával, továbbá a nyitandó új utca közepéből kiindulva, arra merőleges irányban egy 20 méter széles és 35 méter hosszú teret képeznénk ki. Az így rendezett telektömböt a mellékelt terv szerint 15 drb önálló telekrészre szándékozunk osztani, melyek mindegyike meghaladná a 120 négyszögölet. Tisztelettel kérjük Méltóságodat, szíveskedjék a kért telekrendezésre és a parcellázásra mellékelt tervek szerint és beépítési mód előírása mellett az engedélyt megadni és ilyképen az új utca és tér megnyitását lehetővé tenni. A szóbanlévő telektömbön a mai helyzet fenntartása mellett semmiféle kilátás sem nyílhat valamilyen építkezési hajlandóságra és tevékenységre, melyhez minden lehető eszközzel való előmozdításához pedig a városnak a jelen vigasztalan munkanélküliségben szinte életbevágóan fontos érdeke fűződik, míg a kért telekrendezés által a telektömbnek 15 drb, kisebb telekrészre való fölosztása - aránylag kisebb terjedelmű épületek építéséről lévén szó - az építkezést a mai nehéz viszonyok közt is lehetővé, sőt kívánatossá teszi, már csak azértis, mert csupa világos, levegős és hygiénikus utcai lakások létesítésére nyújt megfelelő lehetőséget. A kért telekrendezés azonkívül, hogy városrendezési szempontból egy egészséges megoldást jelent, ugy aesthetikai, mint hygiéniai tekintetben, a városi jövedelmek fokozására is alkalmas új, adóköteles objektumok létesítése által." A beadványnak és főleg a mellékelt látványos terveknek köszönhetően - amelyet a Stimm és Bloch műépítészek hivatala készített - a következő évben a város megkötötte az érintettekkel a kisajátítási szerződést. Ez megfogalmazza, hogy az ingatlan nagysága 1 kat. hold és 1 149 négyszögöl, amelyből két telket, s a nyitandó új utca, s egy új tér alapterületét alakítják ki. Az alaprajz 10 lakásos bérháztömböt vázol fel, amelyből 5 a Kazinczy utcára, 5 pedig az új utcára néz fő homlokzattal. 2-2 lakás „sarokház" a Batthyány és a Jókai utcai homlokzatokkal. A 10 lakásnak közös, összekapcsolódó belső udvart terveztek. A nyitandó új utca másik oldalán öt, különböző alapterületű épület vette volna közre a teret úgy, hogy a Jókai utcán a volt beépítés (5 telek és építményei) ugyanúgy megmaradtak volna, mint a Baytthány u. 4 telke és építményei.