Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

Ecetgyár a mai APEH-székház helyén (Kazinczy F. u. 19. sz.) A Kazinczy u. utolsó telke (amely csaknem felölelte a Batthyány u. és Jókai u. közötti épülettömb teljes szakaszát) Pollák Mór, majd fia, Pollák Lajos ecetgyárának adott helyet. A Batthyány u. és Kazinczy u. saroképülete volt a „gyár" határa, de ez az épület a postafőnöknek (korábban a város első postaépületének) helyet adva, kb. 450 -öl nagyságú telken a Batthyány utcáról kapta számozását. (1817-ben 2508 volt Szedliczki József postamester házszáma.) Az ecetgyár északi határa a Szeles utca folytatásában a még teljes utcavonalában és szélességében ki nem alakult Fazekas utca volt. (1893-tól Jókai u. nevét kapta a Fazekas u. keleti fele.) A cégbírósági bejegyzés szerint Pollák Mór 1824-ben Miskolcon született. 41 éves korában, 1865-ben borkereskedőként jegyezték fel nevét. Cégét Pesten, 1867-ben jegyezték be magyar és német nyelven a váltótörvényszéknél. 1862-ben már ennek a nagykiterjedésű teleknek a tulajdonosa, amelyet bizonyít Miskolc város tanácsának alábbi jegyzőkönyv-részlete. „Pollák Móritznak engedély adatik arra, hogy a Tetemváron lévő volt Majthényi-féle házáról czélba vett építkezésnél a leendő épület a most fennálló háza délkeleti szögletétől, fundussa délkeleti határ szögletéig egyenes vonalba húzattassék; továbbá hogy a fundus északi részén lévő elavult, düledező kőfal újból építendő vonala a folyamodó házának nyugati szögletétől a szomszéd fundus keleti szögletéig egyenes irányban vezettessék." A helyszínelő bizottság is utal arra, hogy az ún. Majtényi ház lett a Pollák ház, s ezt új tulajdonosa átépítteti, északi részén pedig kerítést emeltet. Ezen a telken jelennek meg, illetve épülnek fel az ecetgyártáshoz szükséges melléképületek, tárolók. A korábban bor- és szeszkereskedő Pollák 1888-ban kapott iparigazolványt ecetgyártásra Miskolcon. „Eczet gyára van Miskolczon és eczet főzést folytat" jegyzik fel arra utalva, hogy már működő vállalkozáshoz kér iparengedélyt. Személyazonosságának igazolására nincsen szükség, miután „személye a bíróság előtt ismeretes". Ismertsége abból adódott - derül ki Szendrei János várostörténeti monográfiájából, hogy az 1871. évi ipari kiállításon 1863-as évjáratú, majd 1866-os évjáratú aszú boraiért több elismerést kapott. 1885-ben és 1888-ban a budapesti országos kiállításon is képviselte Miskolcot, illetve a térség borászatát, hasonló elismeréssel. Pollák tehát nagyban foglalkozott szőlészettel, borászattal, szesz-lepárlással, s a maradékok hasznosítására alapította ecetgyárát. Az „ecetfőző" mesterség a XIX. század közepétől vált a házi tevékenység köréből iparszerű termék-előállítássá. Alapanyaga a bor (savanyú bor) mellett a borkő és a kovász volt. Előállítása különösebb eszköz- és szerszámkészletet nem igényelt. Dézsák, kádak, üstök, keverőfa, lapát, s hordók, tároló-edények voltak szükségesek, főképpen pedig tüzelőtér katlannal. A munkafolyamat szerint a nem jó, nem eladható minőségű bort hirtelen erős forrásnak indítják főzéssel, bor-