Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

A Hősök tere kialakítása épületbontásokkal (Kazinczy Ferenc u. 13-15. sz.) A mai Hősök tere egykor számos teleknek, s rajtuk épületeknek adott helyet. Első „honfoglalói" ún. Peceszeriek voltak. Érdekes, hogy (a Kötel-könyv adatait feldolgozva) ezzel a térséggel, jeles történészünk, Marjalaki Kiss Lajos sem tudott mit kezdeni. Ezért már az 1793-as, majd az ezt követő 1817-es állapotnál is berajzolja a Hősök terét. A Liber Funduális térkép melléklete ezen a területen 5 különböző nagyságú telket jelöl. De nem ismerjük sem a tulajdonosok nevét, sem az egyes telkek nagyságát. Csupán a telkek egymáshoz viszonyított aránya érzékelhető, de ebből értékelhető következtetéseket nem vonhatunk le. Használhatóbb adatokat mutat az 1854-es katonai statisztikai térkép. A tér délkeleti sarkában téglány, míg délnyugati sarkában L-alakú kisméretű építményt tüntet fel. A térképen jelölt épületeket az 1878-as árvíz elpusztította. Az 1895-ben készült Adler-féle térkép a Kazinczy utca nyugati oldalán hosszú szalagtelket mutat, amelynek 4-es számmal jelzett északi része üresen áll, 6-os számmal jelzett déli része pedig a telek belső oldalán megközelítően 50%-os beépítettséget mutat. 1895-1935 között a tulajdonokra és az épületekre vonatkozóan érdemi ismeretekkel nem rendelkezünk. A téralakítás miatt a Kazinczy u. 13. számú épület városi tulajdonba került, a 15. számú pedig Böhm Viktorné tulajdona. A térkialakítása miatt elrendelt és végrehajtott bontásokról elsősorban a helyi sajtó tájékoztatott. Amikor a Postapalota megépült, szerződés kötelezte a várost, hogy az épület előtt álló, már kisajátított házakat lebontsa. Ezt két év alatt, tehát 1937-1939 között sikerült megvalósítani. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1939. január 23-ai száma pontos magyarázattal szolgál: „Amikor a postapalota megépült, a postakincstár és a város szerződést kötöttek, hogy a postapalota előtti épületeket lebontják. A város terve ugyanis az, hogy a postapalota megépülése után a szemben lévő területen egy monumentális teret képez ki, amelynek határai lennének a minoriták temploma, a postapalota, a kereskedelmi iskola és a Nemzeti Bank épületei. Ez a terület lenne Miskolc legszebb és legnagyobb tere a város belsejében. ...A kérdéses területen két ház a kincstár tulajdonába van. A két ház kisajátítása érdekében a város vezetősége tárgyalást kezdett a kincstár helyi képviseletével... A két kincstári ingatlan megszerzése ezután bizonyosra vehető. Marad tehát még a Naményi-féle egyemeletes ingatlan a tér északnyugati oldalán - amelyet a városnak meg kell vásárolni. ...És így elhárul minden akadály az elől, hogy a város megteremthesse a postapalota előtti nagy teret, a város legimpozánsabb terét, amelyet a város parkírozni fog." Fekete Bertalan volt a polgármester (1938-1943) amikor a tér kialakításának és a hősök szobrának elhelyezési munkálatai folytak. „Szerencsésen úgy alakult a helyzet - írja a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1939. október 26-ai száma - hogy itt aránylagosan kevés áldozattal meg lehet teremteni Miskolc legszebb terét, a »Hosök teret«, amelyen majd felállítják a hősök emlékművét. Itt