Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

gozatból induló, enyhe entázisú pillér, fűzéres díszvázás csúccsal. A korabeli sajtó így írja le az emlékoszlopot: „...Az udvar középső' részétől egy kissé balra áll a művészi emlékmű, széles talapzaton nyugvó hatalmas oszlop tetején négy kisebb oszloppal, amelyek rózsaalakú remek szép faragványt tartanak. Az oszlop három oldalán 191 hősi halott neve áll arany betűkkel bevésve a márványlapokba, a negyedik márványlapot pedig a Kiss Arnold poétikus szárnyalású verse díszíti. Az emléktáblán 191 miskolci zsidóvallású hősi halott neve ragyog, akik mellé azonban több név fog kerülni, mert sokakat még elkésve jelentettek be a hitközségnél." Majd következik a hősi halottak névsora. A zsinagóga építészettörténeti bemutatását, a belső tér díszítő elemeit, a „műtárgyak" állapotát 1988-ban a Miskolc belvárosi tömbök rehabilitációs vizsgálata során végeztük el. Az akkor készült fényképek és a telek valamennyi építményének leírása akkori állagukra vonatkozik. Legutóbb, 2001-ben egy helyszíni bejárás során megállapíthattuk, hogy a zsinagóga állapota - folyamatos beázások eredményeként - a közel másfél évtized alatt számottevő mértékben romlott. Ez nemcsak a vakolatra és a belső díszítésekre, főleg a falfestés állapotára vonatkozik, hanem az öntöttvas szerkezetekre is, amely már nem teszi lehetővé a karzat használatát. Az üreges öntvényekben elhelyezett elektromos vezetékek is az idő áldozatául estek, tehát a zsinagóga belső kivilágítása már csak különleges alkalmakkor képzelhető el. 2001-ben megtörtént - eredeti alaprajzok és tervek hiányában - a zsinagóga felmérése, amely első lépése volt egy tervezett épület-felújításnak. 2003-ban lesz a zsinagóga építésének 140. évfordulója. Ez nemcsak a várostörténet, hanem a zsidóság miskolci története szempontjából is olyan eseménydús korszakot idéz, amely megkívánná a különlegesen nagy értéket képviselő zsinagóga helyreállítását. * * * 1988-ban Kelemen István készített egy felmérést, illetve tervet, amely a telken vendégszobák kialakítására irányult. Ennek az építménynek a telek déli oldalán, a Kazinczy u. 5. számmal jelölt épülettel kellett (volna) érintkezni. A felmérés szerint „a területen lévő építmények a keletnyugati hossztengelyű udvart kelet-dél-nyugat irányból határolják. A terület keleti oldalhatárához illeszkedő bütüvel a terület közepén a múlt század végén romantikus stílusban kelet-nyugati hossztengellyel épült a zsinagóga, mely műemléki védelem alatt áll. A felmérés a terület oldalhatáraira illeszkedően épült építményeket tartalmazza. Az „U"-alakban épült épülettömeg három oldalszárnyra bontható. Az északi, a nyugati és a déli szárnyakra. Az északi szárnyban jelenleg lakó funkciójú épületek vannak. Az északi szárny keleti végében gondnoki lakás van, amely szabadba nyíló konyhából, a konyhából megközelíthető fürdőszoba-WC-ből, valamint a konyhából nyíló szobából áll. A gondnoki lakás mellett nyugat felé haladva egy szoba-konyhás lakás van. Itt az előszobából közelíthető meg a konyha, a fürdőszoba és a szoba. A konyhából nyílik egy kamra, melynek önálló szellőzése nincs. Tovább haladva nyugati irányba, egy kétszobás lakás következik, mely nem lakott állandóan. Itt egy előszobából nyíló konyha, fürdőszoba és szoba van, a második szoba zsákszoba. A konyhához tartozik egy kamra. Ezt a lakást egy újabb követi, ahol szintén egy előszobából nyílóan van a kony-