Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

A terv homlokzati rajzán jól látható, hogy a kétemeletes épület kazettás vasrácsozatú kapuzata az épület tengelyében helyezkedett el, s a kapuzatot keretező kerékvetős oszlopoktól jobbra és balra egy-egy egyenes, illetve íves záródású üzleti portálbejárat kapott helyet. A homlokzat első és második emeleti kialakításában látványosságra törekedtek a tervezők. Az első és második emelet belső térkialakítása, beosztása azonos volt. Hálószobák, ebédlők, nappalik kaptak itt helyet a szükséges kiszolgáló objektumokkal, s így összesen négy, egymástól független nagyméretű lakás kialakítása szerepelt a tervben. Az első emeleti lakások ablakai a konzolokon nyugvó erkély felé nyíltak. Az ablakok elhelyezése keretezéssel, gazdag párkányzattal, különféle stukkó díszekkel volt hangsúlyozott. A padlástérben - manzárd tetőmegoldással - egy kisebb lakást terveztek kialakítani, amelynek ablakai az utca felé nyíltak, s erkélyére kétszárnyú ajtón vezetett az út. Az 1927 áprilisában tervezett, rendkívül hangsúlyozott homlokzat megvalósítására nem került sor. 1928 februárjában Baruch Gyula és a Schwarcz és Barta részét időközben megvásároló, dr. Starnberger Sámuel az építkezés terveinek módosítását kérte a városi tanácstól. Az ugyancsak Bloch és Stimm-féle cég által elkészített módosított tervek lényegében változatlanul hagyták a ház belső térkialakítását. Az eltérés elsősorban a homlokzat átalakításában válik nyilvánvalóvá. A belső térkialakításban kicsiny változtatás volt csupán, pontosan az eredetileg tervezett négy lakás helyett egy-egy szinten „csak" egy-egy lakást kívántak kialakítani a két tulajdonos család (Starnberger és Baruch) tagjai számára. Nyilvánvaló, hogy a belső átalakítás funkcionálisan homlokzati beavatkozást is kívánt. Az 1928-as terv már sima falfelületben gondolkodott, A tervezett lakóház alaprajza, 1927. az ablakokat a földszinten és az emeleten közös keretezéssel foglalták egységbe. A homlokzat középrizalitjában az első emeleten egyenes záródású, könyöklő és szemöldökpárkányzatokkal hangsúlyozott, uniformizált egyenes záródású ablakokat, a második emeleten pedig íves nyílászárókat helyeztek el. A két ablaksor között üresen maradt felületet rozetták töltötték ki. Az új homlokzaton eltűnt az egykor tervezett konzolos erkély, csupán a kiugró középrizalit felső részén keletkezett területet hasznosították erkély céljából a tetőtéren kialakított lakás számára. A korábbi tervvel ellentétben, a tetőtér lakásának hom-