Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Széchenyi utca alsó szakaszának iparos, kereskedő- és polgárházai (az ún. Centrum-tömb épületei)

A Széchenyi utca és a Pece patak Szinva felé erőteljesen hajló nyomvonala között a tömb legértékesebb, legsokoldalúbb képződményű telke. Az 1897-es Lechner-féle városrendezési térkép szerint a telek nyugati határa merőleges az utcára, s lenyúlik a Pece folyásáig. A keleti határ megtörik, a telek első negyedében kiszélesedik a Zsolcai-kapu irányába, majd egyenes vonalban elkeskenyedik, s így éri el a Pece egykor volt árkát. A telek északi határa - a volt part nyomvonalát követve - éles szögben zár a déli irányba. A telek - minden bizonnyal legkorábbi - építményének átalakításával kapcsolatban érdekes és fontos dokumentumát őrzi a levéltár. 1884-ben Rosenwasser Dávid miskolci lakos azzal a kéréssel fordult a város elöljáróságához, hogy fogadják el házának átalakítási terveit. Beadványából kiderül, hogy háza az utcai fronton 13 méter széles, falmagassága pedig 5 méter, tehát földszintes épületről, lakóházról és üzletekről lehet szó. Az átalakítás továbbra is földszintes épületről szól, de az utcára néző 4 helyiséget bejárati ajtóval kívánja ellátni. Az üzletek között kapuátjárón lehet a telekre bejutni, amelynek keleti vonalán van a lakóhelyiség. Az átalakítás minden valószínűség szerint megtörténhetett, s 1910-ig az változatlan külsővel létezett. Miskolc város tanácsa 1910 márciusában adott ki építési engedélyt az örökösök kérésére, akik a telken két emeletes lakóházat kívántak építeni. A munkálatok befejezéséről, és a használatbavételi engedély kiadásáról nem találunk adatokat. A szomszédos - hasonlóan két emeletes - házak arra utalnak, hogy 1911-ben, vagy 1912-ben az épület már meghatározó elemévé vált az utcaképnek. Az 1930-as évek közepének miskolci név- és címtára szerint az emeleti részeken bérlakások voltak, a földszinten viszont üzletek. Itt jegyzik Grósz Ernő bőrkereskedését, Reichmann József rőfös üzletét, Klein Bertalan terményelárusító helyét, a Stern és Hendelmann fűszerkereskedést, Szathmáry József lakatosműhelyét, Klein Ilona női szabóságát, de dr. Szerényi József orvos magánrendelőjét is. A kétemeletes bérház mai formájában az utcával párhuzamos, félnyeregtetős épület. Utcai homlokzata - a földszinti traktusok kivételével megőrizte XX. század eleji formáját, díszeit. Az épület földszintjén eredeti külsejét csak a kétszárnyú szecessziós bejárati kapu őrizte meg, amelynek egykor figyelmet érdemlő volt mind asztalos szerkezete, mint pedig vasalásai. Az 12-1 osztású első emeleti homlokzat teljes szélességében mértéktartó, de ugyanakkor szép, kovácsolt vas erkély helyezkedik el. A homlokzati középrizalit tengelyében a második emeleten félköríves kosaras erkély látható, amelyet konzol támaszt alá. A két oldalt és a középrizalitot kváder mustrájú vakolat-díszes lizénák választják el. Az egész homlokzatra a hangsúlyozott vertikális tagozottság a jellemző. Míg az első emelet ablakai szegmensívvel záródnak, addig a második emelet nyílásai egyenes záródásúak. Az első emeleti