Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

zökkenőmentesen bonyolítsa. Az észak-déli tehermentesítő utak nyomvonalának kijelölésénél visszatértek a XIX. századvégi, XX. század eleji elképzelések. Nevezetesen az egyik a mai Soltész Nagy K. utcát tekintette fő forgalmi útnak, amelyet a Rudolf és Ferenc laktanyákon keresztül vezettek volna, s a város lakatlan határán túl csatlakozott volna a 23-as Szentpéteri úthoz. A másik elképzelés (s ez a miskolciak egyetértésével találkozott) a Szilágyi Dezső utcán vezette volna be a városba az M3-as országutat, a Népkerten (temetőkön) és mester utcákon (ez volt a Gordonnak nevezett városrész) vezette volna tovább az Ady-hídig, majd a Búza-térnél kialakított csomópont után tért volna vagy a Szentpeteri kapu, vagy a Zsolcai kapu felé. A döntés e mellett a koncepció mellett született, de a XX. század vége felvetette az észak-déli átmenő forgalom bővítését még egy, ettől is keletebbre kialakítandó útvonalon. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a Búza téri csomópontot nem tudták kialakítani, ezért az innen északra és keletre vezető országút ma is a véletlenszerűséget, a közlekedőkben pedig a bizonytalanság érzetét kelti. Miskolc 1954. évi „városkompozíciós" tervét és a gazdaságossági vizsgálatokat 1956-ban egy tanulmányterv követte, amelynek készítői a részletes kimunkálásra 3 évet tartottak reálisnak. Ehelyett született meg 1960-1968 között az ÁRT I. és II. számú üteme, majd egy kormányhatározat 1970-ben jóváhagyta Miskolci Megyei Jogú Város általános rendezési tervét. SAJTÓTÖRTÉNET ~: Városrendezés tervezete. Borsodmegyei Lapok, 1897. január 15. ~: Miskolcz külső képe. Szabadság, 1897, február 3. Porcs János: A szabályozás. Szabadság, 1898. január 19. ~: A városrendezés. Szabadság, 1898. május 28. Sugár Ignác: Miskolcz forgalmi helyzete. Miskolcz, 1910. május 3. ~: A Népkert-hejőcsabai villamosvonal megnyitása. Miskolcz, 1910. július 7. ~:A városi tanács elrendelte a Kossuth és Deák utcát összekötő új utca helyének kijelölését. Ellenzék, 1911. 71. szám. ~: Új térnyitás (A leendő Hősök tere) Ellenzék, 1912. 9. szám. -: Javaslat a Városháztértől a Szinváig nyúló új utca megnyitására. Ellenzék, 1912. 72. szám. ~: A köztemető számára a Veresbugyik dűlőben 39 khold területet jelölt ki a város. Miskolczi Napló, 1913.165. sz. Nagy Elek: Az új köztemető kérdése. Miskolczi Napló, 1913. 182. szám. ~: Az utcai közlekedés szabályozása. (Jóváhagyta a miniszter az új szabályrendeletet) Miskolczi Napló, 1914. július 3. ~: Miskolcz a rendetlenség városa. Reggeli Hírlap, 1919. december 21. ~: Az új köztemető. Reggeli Hírlap, 1921. május 14. ~: Megindul a középítkezés Miskolcon. Reggeli Hírlap, 1921. június 12. ~: Megindul az építkezés Miskolczon (Szűcs Sándor főmérnök nyilatkozata) Reggeli Hírlap, 1921. június 26. Feldmann Mór: Hogyan építsük meg Nagy-Miskolcot (Varga-Warga-László városrendezési tervéről.) Reggeli Hírlap, 1921. december 7. ~: A városszabályozási bizottság ülése. Reggeli Hírlap, 1921. november 13. Kertész M. Róbert: Az új Miskolcz tervei. Reggeli Hírlap, 1921. november 29. Mádai Lajos: Miskolcz lakossága az új népszámlás szerint. Reggeli Hírlap, 1922. március 25. ~: Van miskolci köztemető terv, de nincs hozzávaló terület. Reggeli Hírlap, 1924. május 10. ~: Pontos kataszteri térképet készítettek Miskolcról és környékéről. Reggeli Hírlap, 1924. október 23. ~: Utca nyílik a Kazinczy és Újváros utca között. (Az Újváros utcában lévő Máday-féle ház mellett a Kazinczy utcai Neuwalder-féle emeletes házon keresztül. A teljes megnyitás 1926-ban lesz.) Reggeli Hírlap, 1924. ápr. 10. ~: Öt év alatt készül el Miskolc rendezési terve (Warga László budapesti műszaki főtanácsos készíti.) Reggeli Hírlap, 1925. március 7. és március 8.