Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)
Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon
Miskolcz, 1911. X. évfolyam, 39. sz. Szombat, április 1. ELLENZÉK A MISKOLCZI FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCAS PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Helyben i Egén évrt . 10 K Vidéken : Egész írre 12 K ?ôl ivre . . 6 K Fél évre . . 6'— K Negyed érre 2-60 Ï 1 Negyed érre 8-— K Er/ee nim áxa 8 fillér. — Kapható minden hlrlapelinuitóhil. Felelőz • zerlceiztfl : SASSY CSABA L.DtuUjdono» : SZELÉNYI LAJOS Szerkesztőség- éi kiadóhivatal : Széchenyi-utca 36. SZELÉNYI ÉS TÁRSA nyomdája Ai .Ellenzék* megjelenik hetenként haromuor: hétfőn, szerdán és pénteken este. 1 A Széchenyi-utca maghoiszaibitáia. A Táros tanáévá régóta foglalkozik azzal a nagyfontosságú 8 a város jövendő fejlődésére nagy kihatással biró terTTel, hogy a Széchenjiutca a Kabacska-, Lichtenstein-íéle telkeken át meghosszabbíttassák. £ célból szükségesnek mutatkozott a Zsolcni kapu 38. számú házból Kircz Lipótnét ötnyokadrészben 8 ugyancsak a fenti házból Hercz Jenfit megillető ötnyolcadrész megvétele. Dr. Nagy Ferenc részletesen ismerteti a kérdést s szakszerűen bizonyítja annak a jövőbea mutatkozó fontosságát. Bizonyítja az utcanyitás fzükségességéf, amelynek megvalósítását csak az érdekeltek Akadályozzák meg, holott ez az utca van hivatva az egyre nagyobbodó forgalmat lebonyolítani s ez az utca fog Miskolcz fejlődésének alapjául szolgálni. Előadja továbbá, hogy az érdekeltek közül sokan, tekintettel a város előmozdítására, ingyen engedik át a szükséges területeket s csak egyesek követelnek kártalanítást. Kimutatja pontos szám„adatok alaüián. hoe-v az ntcanvitás összes költaége 334,156 koronába kerülne s ennek ellenében kapna a város egy 1235 méter hossza, egyenes vonalú utcát. A tanács javaslata alapján indítványozza, hogy a telkeket az utcanyitás céljaira vegye meg a város. Vidats János, mint a gazdasági bizottság elnöke, a bizottság határozata alapján javasolja, hogy a közgyűlés a kérdés felett térjen napirendre, mert az utcanyitás tetemes költséggel jár. Á forgalom a jelenlegi útvonalon is lebonyolítható. Szentpáli István dr. polgármester arra mutatott, hogy a közérdek kívánja meg az utca megnyitását, amelyre a város fejlődése és szépészete érdekében szükség van. Gálffy Ignác szerint a kérdés nagy kihatással bir Miskolcz fejlődésére. Hozzájárni a tanács javaslatához. Porcs János magyarázza, hogy az utcanyitásra semmi szükség nincs, mert ez csak a polgárok ujabb megterhelésével jár. A felső vidéken lakók ennek az uj utcának semmi előnyét nem élveznék. Bizony Ákos szerint a vita kisiklott eredeti medréből. Oiy iodilványok tétettek, amelyek c kérdéssel összefüggésben nincsenek, mert a kérdés az, hogy a szóban.forgó telkek me?vétessenek-e vagy sem. Az ntcannyitást közérdeknek tartja, amely a város forgalmi, közlekedési, fejlődési, azépészeti érdekeivel harmóniában van. Az utcát csakis a város nyithatja meg. Indítványozza, hogy a Kircz-féle telket mindenesetre meg kell venni, mert lehet, hogy erre máskor nem lesz alkalom. A Hercz-féle telek megvételére ajánlja, hogy miután e kérdés a szakbizottságok előtt áll, vegyék le a napirendről. Felszólaltak még Gyömrei Bertalan dr., Pfliegler J. Ferenc. Báró Vay Elemér elnök indítványozza, hogy a Hercz-féle ügy vétessék le a napkénről, a megvételre vonatkozó szavazás egyedül a Kriczféle telekre történjék. A közgyűlés ehhez hozzájárul. Ezntán a névszerinti szavazás ejtetett meg, amelynek eredménye szerint a Kircz-féle telek megvásárlása mellett 36 an, ellene pedig 3 an szavaztak. A Qörömbölyl Tapolcza fejlesztése. A Széchenyi u. meghosszabbítása az elképzeléstől a megvalósulásig fél évszázadot igényelt lakost és 2 334 katonát talált a városban. Miskolc lakossága először 1910-ben lépte túl az ötvenezres lélekszámot (51 819 fő volt). Ilyen városfejlődési ütem ismeretében készül el Gencsi Samu „elméleti" terve, majd 1921-ben Warga László városszabályozási elképzelése, illetve térképe. A két dátum között a lényeges különbség az, hogy 1906-ban Miskolc még harcol a megyétől történő elszakadásért, az önálló törvényhatósági jog elnyeréséért, míg 1921-ben már a trianoni országhatáron belül fogalmazza meg, hogy „Felsőmagyarország székvárosa" kíván lenni. (A másik lényeges különbség, hogy a város határain belül az egyik mű arra keresi a választ,
