Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

Városrendezési tervek és megvalósulások a XIX-XX. századi Miskolcon A város építészeti arculatát meghatározó szabályozások, rendelkezések természetes következményei voltak egy-egy tűzvésznek, vagy árvíznek (1843, 1878). A városrendezés kérdése (annak szöveges és térképi megalkotása) csak a nagy természeti katasztrófák után, illetve a város lélekszámának rohamos növekedésével, a térbeli terjeszkedéssel, ez utóbbira valamilyen „befolyást" gyakorolva meglepő" módon csupán XIX. század végén jelenik meg. A reális igény az árvíz után már megfogalmazódott, a kivitelezés és annak elfogadása 1894-1898 között foglalkoztatta a szakembereket és a város közvéleményét, s a terv „lecsengése" 1902-ben történt meg, amikoris úgy tértek napirendre a város első szabályozási terve fölött, hogy azt elvetve, új igény, új koncepció fogalmazódott meg. Az ezredfordulón tehát a miskolci városrendezés centenáriumára is emlékezhetünk. A téma aktualitása elsősorban mégsem ez, hanem az, hogy Miskolc önkormányzati képviselő testülete 1999 áprilisában döntést hozott a város településrendezési terveinek teljes körű felülvizsgálatát is magába foglaló „ településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti elv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv" elkészítésére. A tervezési munka öt fázisban történik. Unnék első három üteme (a tervezés metodikai előkészítése, a városfejlesztési koncepció előkészítése és önkormányzati megtárgyalása, valamint a terv szakmai, hatósági és lakossági egyeztetése) 2000-2001 között történt. A tervezés további két fázisa (Miskolc Építési Szabályzata «MÉSZ» és Szabályozási Terve «MSZT», majd ezek információs rendszerre telepítése, s a működtetés beindítása) 2003 közepéig valósul meg. Miskolcon jelenleg az 1981-ben készült Általános Rendezési Terv (ÁRT) van érvényben, természetesen számos, időközben történt módosítással. Az eltelt alig több, mint két évtized közel 30 db részletes rendezési tervet (RRT) „produkált". Ennek számos oka, indoka, s természetesen magyarázata (is) van. Az egy évszázaddal ezelőtti állapothoz képest lényeges változások történtek, de vannak olyan feladatok és problémák, amelyek jellegükben nem változtak, s továbbra is megoldásra várnak. Ha nyomon követjük az eltelt évszázad sajtóját (amely nemcsak a közgyűlések véleményformálásának, hanem a „hétköznapi" ember gondolatainak, ötleteinek is hangot adott) megállapíthatjuk, hogy a városépítészet, városrendezés, városfejlesztés mindig politikai kérdés (is) volt, illetve - más megközelítésben - a mindenkori várospolitika egyik központi, konfrontálódása nagyon gyakran lehetőséget adó témája volt a városkép, a város arculatának megjelenése, a város imázsának formálása. Akár a szakmai, akár a politikai megnyilvánulásokat, érdekérvényesülést szemléljük, a városrendezés, városépítészet kérdése a középpontban volt, - a kötet e fejezetének további írásai és illusztrációk bizonyítják, hogy - most is ott van, s minden bizonnyal ott marad az elkövetkező században is. A város ugyanis az itt élők számára - függetlenül attól, hogy milyen szinten van véleményformálási, beleszólási, vagy tevékeny alakítási, változtatási joga - elsősorban a városról szól.