Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

Ötvös-vésnök „műhely" egy XIX. századi lakóházban (Déryné u. 12. sz.) A kezdetektől kisméretű (mindössze 58 négyszögöl nagyságú) telken a XIX. század elején Szép Györgyöt és családját tüntetik fel tulajdonosként. A telek nagysága nem, a beépítettség minősége viszont gyakorta változott. (Csupán a házszámozások változása és a történeti azonosíthatóság miatt említem, hogy 1817-től 2737, 1900 előtt Deák F. u. 11., 1900-tól napjainkig Déryné u. 12. a telek építményének száma.) A telken álló lakóház az 1870-es évek második felében épült, mint erre egy átalakítási kérvény utal. 1894 áprilisában Nagy Sándor a tulajdonos, földszintes lakóházat úgy kívánta átalakítani, hogy a bejárat felőli tetőt leszedve, az épület külső megjelenését módosítja, s így a belső rész, az udvar világosságot kapjon. A városi mérnöki hivatal az átalakítást engedélyezte, csupán csak ahhoz nem járult hozzá, hogy a szomszéd felé, Soltész Nagy Albert telkére néző ablakokat megnagyobbítsa. Az átalakítási kérelem mellékleteként beadott homlokzati rajz szolgáltat alapot az épület eredeti képének megrajzolásához. E szerint a nyeregtetős épület megemelt véggel csatlakozott a Déryné utca 10. számú lakóházhoz. Az utcafronton, dél felé ikerablak helyezkedett el, melynek hangsúlyozott volt a keretezése. A szemöldökpárkányzat és az ablak közötti mezőt vakolatdísz töltötte ki, s ugyancsak vakolatdíszes volt a konzolos könyöklőpárkányzat alatti rész, egészen a kőlábazatig. A rizalitban elhelyezkedő ikerablaktól dél felé kt kiebb méretű ablak helyezkedett el, ezek is hasonló kiképzésűek, díszítésűek voltak az előbbihez. A keretelés és a párkányzati kiképzés a kapubejárón is megjelenik. Az ajtószárnyak fakazettásak voltak, fölöttük rácsos szellőzővel. Az épület belső beosztásához igazítva az ablakokat megállapítható, hogy az ikerablakok nappali szobához tartoztak, míg a két különálló kis ablak egy nagyobb méretű szobához, feltehetően halihoz. Az ikerablakos szoba mögött 1894-ben ablak nélküli hálószoba, és nyugat felé néző ablakkal ellátott gyermekszoba volt. A gyermekszobából nyílt a konyha, melynek nem volt ablaka, csak ajtó vezetett az udvarra. Udvarból nyílt az előszoba ajtaja, amelynek a hálószobába és a hallba volt bejárata. A szűk kis belső udvar végén helyezkedett el, a kerítés mellett a WC, illetve a padlásfeljáró. Az épület átalakítási tervét Szívós Zsigmond építőmester készítette. A címtárak és egyéb kimutatások alapján megállapítható, hogy az épület mindig lakóház volt, üzletek, műhelyek nem voltak benne. Az 1980-as évek végén egy állagfelmérés és helyszíni bejárás során tapasztalhattuk, hogy az épület akkor már csak tömegalakításában és utcai főhomlokzatának alig felfedezhető díszítőelemében őrizte a századforduló idején jellemző képét. Többször átalakították a homlokzatot, s az a legutóbbi felújítása során teljesen leegyszerűsödött. Az utcafrontban lévő ablaknyílások erede-