Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

Diszkrét Zálogház) lapos szegmensívekkel zá­ródnak. A bejárati nyílások keretei mélyített tük­rűek, s a felülvilágító ablakok vállpárkány ma­gasságáig húzódnak. A nyílások lezárásai duplán rovátkolt, ívelt vállakra ülö, előreugró homlok­zati elemekben folytatódnak, melyek a két eme­leti zónában is jelen vannak, így ezekből keskeny oldalrizalitok képződnek. A szélső földszinti nyílások közötti mezőket fugavassal kialakított álkváderezés díszíti. A földszinti középtengely széles nyílását gyöngyso­ros vakolatdísz, az azt kísérő tagolatlan mezőt hermás stukkózáradék és tagolatlan oldalmezők dekorálják. Szerencsés véletlen folytán részben megmaradtak a lépcsőházi bejárat szárnymező­jének rendkívüli gonddal csiszolt ablaktáblái. (Kereskedelemtörténeti érdekességként említhet­jük meg a déli szélen elhelyezett üzletbejáró egy­kori két, falra szerelt régi vitrinjét, amelyet már csak archív fotók őriznek számunkra.) A földszint és az első emelet között szímából, lemezből, lécből, majd ismét szímából húzott osztópárkány fut végig, mely az első emelet erké­lye vonalának megfelelő golyvát kap. E fölött alacsony lábazat fut végig, mely csak az íves, fa­lazott erkélykorlát három, lekerekített fekvő nyílása tör meg. (Az erkély csapadékvizének el­vezetését szolgálja.) Az első emeleti ablakok alatt - parapet magasságban - melyhez az erkélykor­lát magassága is igazodik, törpepilaszterek közé helyezett balluszterek kapnak helyet. A páros ablakoknak megfelelően 3+3-as, az erkélykorlá­ton 3+5-ös osztásban. E tétel fölött az említett osztópárkány kialakítását követve könyöklőpár­kány helyezkedik el, mely egykor az erkély kö­nyöklőjével azonos kialakítású volt. A pillérrel osztott kettős ablakok (a két szélső álrizaliton) megemelt szemöldökű íves záradékot kapnak. A középső tengelyben az erkély széles­ségét kitöltő ajtó záradéka egyenes. A hármas osztásnak megfelelően két, keskeny pillérre ül­tetett vékony lemez, valamint az azokra ültetett gömb-balluszteres tagozatok határolják az er­kélyajtó felülvilágítóit. A második emeleti osztópárkány az előzőt ismétli azzal a különbséggel, hogy alatta a széle­ken 4-4 lapos álkonzol kap helyet. A második emeleti erkély körszelete fölött könnyed ková­csoltvas kosár, tengelyében összefonódó indás motívumokkal. Parapet magasságban az oldalté­teleket tagolatlan mély tükrök díszítik. Itt lapos szegmens lezáródású páros, középen hármas nyí­lásokat találunk. Keretelést csak középen kapnak. Az ablakosztások vállmagasságában keskeny párkányok, az íveken páros pálcákra ültetett hármas, trapézalakú záradékelemek kapnak he­lyet. A vertikálisan egyre könnyedebbé váló felső zónát lezáró koronapárkány alig tagolt, a hang­súlyosan kiültetett faereszt a széleken 5-5 álkon­zol támasztja alá. A kapualj keskeny, síkmennyezetes, téglalap alaprajzú. Az egy pihenővel forduló lépcső korlátai jellegtelenek. A kapubejárattal szemben a lépcsőház alatt található a pincelejárat, s e mö­gött a keskeny világítóudvar. A világító udvar felőli homlokzatból ívesen domborodik ki a lép­csőház tere. FORRÁSOK B.-A.-Z. m Lt. IV. 1914.13353/1914. B.-A.-Z. m Lt. IV. 1906.11873/1918.

Next

/
Thumbnails
Contents