Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

ben olvasható, hogy ezt az építkezéseknél, feltehetően takarékossági okokból is igyekeztek hasznosítani: „...levő anyagok nagy része romba hever, a színház terén található anyagok pedig a tervezett épület (Kapitányi v. Ezredesi Lak) négy fő falául is felhasználhatandók, elfogadható, hogy a leendő épülethez a terén álló nagyobbszerű falak is, a vele összeragasztva volt istálló anyagai által jövőn, a többiek a színház részére maradjanak." A tervbe vett építkezések közül nyilvánvalóan az előbbiek miatt is a Déryné utca 3. sz. épület valósult meg, tehát a katonai szálláshely, az ún. Ezredesi Lak 1845-ben alig egy év alatt készült el. Tervezője és a kivitelezés irányítója Miks Ferenc romaszombati építész volt. Miks (1814-1879) a gácsi posztógyár és a budapesti Európa szálló tervezőjeként vált ismertté. Amikor pályázatot írtak ki a ma is álló miskolci színház tervezésére, Miks volt a harmadik Giuseppe Cassanó és Hild József mellett. Egyébként az ő nevéhez fűződik a miskolci vármegyeháza toldaléképületének tervezése és építése is. Hagyatékát Rimaszombaton őrzik, amely 94 darab rajzot és tervet tartalmaz. Sajnos a hagyaték nem őrzi a miskolci színház és Déryné utca 3. sz. épület tervét. A gyors építkezésre részben magyarázatot kapunk a városi jegyzőkönyvekből, amely fennálló tartófalak hasznosítására utal. Ezt egyértelművé teszik a színház 1956-1958. évi felújításakor, bővítésekor végzett régészeti feltárások. Komáromy József az 1956-1958-ban végzett régészeti feltárásaival bizonyította, hogy a régi színházépület utcavonalban állott és alapjai ma is létezik. Komáromy József megállapította, hogy a ma álló épület főfalaiban benne van a megelőző Ezredesi Lak, és ezt megelőzően az első színház főAz épület átalakítás előtti, földszinti alaprajza, 1957. fala, sőt egyes részei: a mai lépcsőház, valamint az emeleti nagyteremnek nyugati oszlopsoros belső oldala az első színház homlokzati maradványának tekinthető. A régészeti feltárás során előkerült a Déryné utca 3. sz. ház déli alapfalához épített, kézi téglából gondosan boltozott, fenék nélküli, nagymé-