Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

2. / Köteles színigazgató arról is gondoskodni, hogy az előadásra kerülő darabok korhűen, azok természetének megfelelő, s a város közönsége igényeit kielégítő díszletekkel állíttassanak ki; hogy a darab szereplői megfelelő kiállítású, lehetőleg korhű öltözékben jelenjenek meg a színpadon, s hogy a darab kiállítása minden tekintetben kifogástalan és stílszerű legyen. Ha a színház tulajdonát képező és a leltár mellett a színigazgató rendelkezésére bocsátott díszletek a darabok korhű és méltó kiállításához megfelelőek nem volnának, köteles színigazgató a szükséges díszleteket saját költségén beszerezni. E díszletek természetesen színigazgató tulajdonát képezik. A díszletekhez a színházigazgató által készített mellékdíszletek azonban minden kártérítés nélkül a színház tulajdonává válnak. 3. / Színigazgató kötelessége végül arról is gondoskodni, hogy a darabok megfelelő előkészület /próbák/ után adassanak elő s azokat a művészi követelmények hátrányára meg nem rövidítheti és meg nem változtathatja. IX.-XXVII. ... Sebestyén Mihály színigazgató szerződése Miskolc város polgármesterével, 1935. A miskolci színháztörténet három különleges igzagatóját a „bérbeadóval" kötött szerződései alapján szerettem volna bemutatni. Az általunk ismert színháztörténeti feldolgozások általában „műsorpolitikájuk" alapján minősítik, vagy mutatják be az igazgatókat. Tehát előadások, előadások, színészek, színészek, változó, egymást váltó színtársulatok. A színészet történetéhez pedig hozzátartozik az intézménytörténet és amely talán a színigazgatók - sokszor a teljes kiszolgáltatottság állapotát mutató - szerződésein keresztül árnyaltan érhetők tetten. Persze az intézménytörténet szerződésekre és azok végrehajtására nem szűkíthető le, ezért nem is több, mint egyfajta megközelítési, értelmezési lehetőség. IRODALOM Hampó Jenőné: Színházi kultúra Miskolcon 1891 -1897. BorsodMiskolci Füzetek. Irodalomtörténet, 3. Miskolc, 1967. Katona Ferenc (szerk.): Miskolci nemzeti színház 1823-1973. Budapest, 1973.15-19. pp. Keresztesy Sándor: Miskolcz színészetének története 1753tól 1904-ig. Miskolcz, 1903. Keresztesy Sándor: Emlékalbum a Miskolczon 1823-ban megnyílt első magyarországi kó'színház 100 éves jubileumára. Miskolcz, 1923. Kőrakó Béla-Vér Andor: Miskolc thjf. város társadalmi, kulturális és közgazdasági vezető férfiainak albuma. Miskolc, 1927. 201. p. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Miskolcz, 1911. V. köt. 112., 136-137., 156. ill. 502. pp. (Az adatok Pázmán Mihály miskolci kapcsolataira vonatkoznak.) Thurzó Nagy László: Miskolci Lexikon 1900-1940. Budapest, 1965. (kézirat). Palágyi Lajosról: I/B. k. 338. p., XIII. k. 32, 46, XIV. k. 34-37, 68. p., XVIII. k. 98. Sebestyén Mihályról: I/A. k. 72, 339. p., XVI. k. 87-88. pp., XVIII. k. 38, 98. pp. XIX. k. 101. p., XX. k. 64. p., XXIII. k. 49. p., XXIV. k. 44-45. pp., XXV. k. 28. p. Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc, 1929.118-119. pp. FORRÁSOK B.-A.-Z. m Lt. IV. 1906.1795/1944. B.-A.-Z. m Lt. VIII. 701. 3-10.