Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

BÉRLETI SZERZŐDÉS egyrészről a miskolczi Színházépítő társulat igazgató Választmánya, mint bérbeadó, más részről t. Latabár Endre színigazgató úr mint bérbevevő között következő föltételek alatt: 1., A miskolczi színházépítő társulat igazgató Választmánya bérbeadja a miskolczi színházat t. Latabár Endre színigazgató úrnak, 1860. évi október hó 1-sőnapjától 1863. évi virágvasárnapjáig (ápr. 30.) 2., A bérleményt képezik alul a színpad, nézőhely, öltözőszobák, a csarnokban a pénztári és lámparaktári helyiség; fent a 2-ik emeleten a próbaszoba, iroda és ruhatári helyiségek. 3., Tartozik bérlő úr a leltár szerint kijelölendő és átadandó helyiségekre, díszítményekre, fölszerelésekre lelkiismeretesenfelügyelni, amazokat tisztán, ezeket pedig oly jó karban tartani, és a bérlet végével vissza adni, minőben leltár szerint átvette. Tartozik mindenek fölött a színpad és nézőhely biztonságára, tekintettel a helyrendőrségi szabályokra is, kiválólag felügyelni, épségben maradván a választmány azon joga, hogy a biztonság a kellő rend, a világítás általában jelen szerződés minden pontjának föntartása fölött saját tagjai vagy emberei által is folytonosan és minden megszorítás nélkül tetszés szerint őrködhessék. 4., Tartozik bérlő úr a bérlemény tartama alatt a. , minden évben október hó 1-től következő virágvasárnapig havonkint legalább 18 előadást tartani. Tartozik továbbá minden egyes előadásért, bármennyire rúgjon is annak száma, bér fejében 12 osztrák forintot az előadás után legfeljebb három nap alatt, a színház választmányi pénztárába pontosan befizetni. Havonként tizennyolc előadás után, még azon esetben is köteles a fenírt összeget lefizetni, ha 18 előadás bármi okból nem tartatnék, kivévén, ha az előadásokba hatóságilag gázoltatnék, egyébiránt bérlő úr a téli idényt rendkívüli esetben november 1-én is megkezdheti, de ez esetben az októberi hóra a 18 előadás díjait lefizetni köteles. b. , tartozik minden évi október hó 1-től virágvasárnapig egy, a vidéken a mostani fogalmak és igények szerint elsőrendű oly színtársulatot állítani elő, mely kellő számú s minőségű személyzettel bírjon, s drámai és népszínmű előadásokra minősítve legyen. Különösen gondoskodik, hogy a népszínművekben szereplő karszemélyzet 6-8 férfiból, s ugyanannyi dalnoknőből álljon. c. Bérlő úr köteles lesz társulata első rendű tagjainak névjegyzékét minden bérlési évben a téli idény előtt egy hóval a választmánynak előlegesen bemutatni. Ezen tagoknak már szerződés által kötelezetteknek és olyanoknak kell lenniök, kiket a választmány elfogadhatóknak talál. d. , Gondoskodni fog bérlő úr különösen arról, hogy a drámai szakmákra a fő tagok mellett segédtagok is legyenek, kik szükség esetében amazokat helyettesíthessék, és szerezni egy férfi hőst, mellé egy ifjú szerelmest, egy hősnőt (heroinát), egy leány főszereplőt szende szerepekre, egy első és másodrendű apát, egy cselszövőt, egy comicust, egy első nép dalost, és dalosnőt, s melléj ök másodrendűeket és alkalmas, elméletileg is képzett zenészeket kellő számban. e. , Bérlő úr saját könyv és ruhatárát fogja használni. A ruhatár, kell, hogy el legyen látva úgynevezett történelmi és régi jelmezekkel, szóval szükség, hogy a szereplők, az előadandó darabok szelleméhez és jellegéhez lehetőleg illő ruházatban léphessenek fel, s a tekintetben a míértők részéről ízléssértő hiányok ne tapasztaltassanak.