Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

r. SZ. HQ MISROM ZI NEMZETI 5 pengő forintról; r^MeIly öszveget a túllaponialap-kötelezettségben kiírt módon a miskolczi 'nemzeti színház építő' részvény társulat jelen lap '«/• Cl. előmutatőjának visszafizetni kötelezve van. Kelt Miskolcz.on Augustus 20 1856. Elnök: Pénztárnok : Nyomt. Deutsch D. Miskolczon. A sorszámozott és kamatmentes színházi részvényjegy, 1856. festésről annyit rögzít, hogy az nem rút, s dicséri Telepy Györgyöt, akinek a művezetése alatt elkészült a színpad és gépezete, s a díszletek is az ő festményei. Kiemeli a nagy előfüggönyt, amelynek hátterében a diósgyőri völgy és a várrom látszik. Az építő társulat anyagi gondjai meglátszottak a színpadtechnikán: „e színpad, úgy is, mint van, fényes bizonyságot tesz Telepinek nem csupán szakismeretéről és sokoldalú ügyességéről, hanem hazafias buzgalmáról is; azért ő e művével a részvényes társulat háláját teljes mértékben megérdemli." A kortárs azonban ugyanígy nincs megelégedve a tervező, az építész és a kivitelezést elfogadó bizottság munkájával, „...a miskolci színház építésze az öltöző szobákról egészen megfeledkezett. ...A comité (=komité = bizottság) tehát nem segíthetvén máskép a pillanat szükségén, kénytelen volt a színház falát áttöretni, s egy boltból úgy rögtönözni két öltözőt a két nemű személyzet számára, hogy a magas bolt a közepén, padlás által két külön osztályra legyen elrekesztve, így lőn a színháznak emeletes öltözője, egy boltban." A színpadi beszéddel, illetve hanggal sem igazán volt megelégedve a színész. „Minthogy a kevésbé magas belsejű színházak nem süketek, minők például a kassai és szabadkai, tehát azt kell hinnünk, hogy itt a süketség fő oka: a nézőterem aránytalan magassága. Ok lehet az is, hogy