Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

A Széchenyi u. 42. és 44. sz. házak déli homlokzata, amikor a nyugati sarkon még állt az ún. Megay-cukrászda, 1954 körül a Széchenyi u. 46. számú ház tűzfala jelentette, amely oly mértékben rontotta a városképet, hogy dekorálásáról rövidesen döntés született. így került a falra 1966-ban a város térképe, amely ún. metlaki lapokból volt megtervezve, s időtállóan rögzítve. A térkép a város és a városból kivezető fő útvonalakat mutatta, s a faltérkép jobb alsó sarkában megjelent Miskolc akkor használatos címere, a kohász alakjával. A három és fél évtized alatt megszokottá vált, tudatosodott a faltérkép, amely az új beépítéskor tűnt el véglegesen. Az új épület stílusát meghatározni nehéz, de előtte essék szó az ún. Ofotért vagy Haász-, vagy Győri-házról, amely barokk alapokon nyugvó, földszinti traktusában barokk szerkezeti elemeket őrző, homlokzati megjelenésében neoromantikus kiképzésű nagypolgári épületegyüttes volt. Az egyemeletes, monumentális polgárház földszintje magas, masszív, vastáblás üzletajtájaival és elegáns portáljaival, az emeleti zóna gazdagon tagolt homlokzatával a legértékesebb házaink közé tartozott. A sarkon lemetszett tömegű épü-