Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

Rácz György emléke és a városnak adományozott két háza (Széchenyi István u. 62-64. sz.) 1922-ben elhunyt Rácz György (szül. 1857) a városi törvényhatóság (mai közgyűlés), tagja, a színügyi bizottság elnöke, a pénzügyi bizottság vezetője, a református egyház főgondnoka, aki mint Miskolc egyik ősi családjának sarja az udvari tanácsosi cím birtokosa is volt. Hatalmas vagyonát sokfelé osztotta, de kiemelt örököse a város és a református egyház lett. Jutott alapítványokra, számos kívánság teljesítésére (pl. „a város építtessen az Avas-tetőre egy, a nevemet viselő kilátó tornyot", amelyben kávéház és tűztorony is legyen), de a volt polgármester - akkor már miniszter barát - Nagy Ferenc is jelentős számú takarékpénztári részvény örököse, ill. tulajdonosa lett. Érdekes módon a rokonság (a Fülemile és a Kiss-család hat tagja) kimaradt az adományozottak közül. így ők a végrendelet érvénytelenítésére irányuló pert kezdeményeztek az okiratban felsorolt 45 intézmény, egyesület és magánszemély ellen, amelyből tengeri kígyóvá duzzadó, évekig tartó pereskedés lett. Fél évtized elteltével, 1927-ben kimondták a végrendelet érvényességét, s minden a hagyatkozó szándékának megfelelően történt. Rácz György sokoldalú közéleti szerepvállalása, legendás gazdagsága, a saját temetéséről szóló végintézkedése, a nyomtatásban is megjelent végrendelete, a sok személyt érintő, s elhúzódó pereskedés hasonló története a 20. század eleji Miskolcnak, mint volt a Bató-legenda a 19. század közepén, végén. Rácz György nevét, emlékét utca és házai őrzik, hamvait pedig éppúgy a deszkatemető rejti, mint a Bató családét, ill. a család tagjaiét. Bató Istvánra a Deszkatemplom, Rácz Györgyre pedig a temető pincék felé eső része emlékeztet, amely korábban Rácz-birtok volt, s a tulajdonos azt a temető „bővítésére" hagyta. Batót gyermekeinek halála motiválta viselkedésében és gondolkodásában, Ráczot a gyermekek és a család hiánya. (Életét agglegényként élte, majd fejezte be.) Miről szól Rácz György legendája? Miskolc város közgyűlésének 51/1927. számú határozatában - amelynek tárgya: „néhai dr. Rácz György elévülhetetlen érdemeinek, s emlékének megörökítése, valamint a végrendeletével kapcsolatos intézkedések" - a következőket olvashatjuk. „A nemes polgári erények örök mintaképe" érdemeinek felsorolása után „elhatározzuk ennélfogva, hogy": 1. Az örökhagyó nevéről a Templom utcát dr. Rácz György utcának nevezzük el. (A Bartók tér és a Temetőalja u. közötti útszakasz az ő nevére emlékeztet), 2. Rácz György arcképét művészi kivitelben meg kell festetni, a közgyűlési teremben elhelyezni, s azt ünnepélyes keretek között kell leleplezni. (Nincsen tudomásom arról, hogy a kép elkészült), 3. Az általa hagyományozott Széchenyi u. 80-82. számú (mai házszámozás szerint: 62-64. sz.) házak külső falára ünnepélyes keretek között e tényt feltüntető márványtáblát kell elhelyezni. (Ennek megtörténtéről sem szólnak híradások), 4. Elhatározzuk, hogy sírját a református egyházzal közösen gondozzuk és fenntartjuk, az új köztemető megnyíltával pedig hamvait ide átszállítjuk, s felébük díszes síremléket állítunk. (Ez sem valósult meg, de sírem-