Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

szomszéd épület, amelyet ekkor Széchenyi u. 26. számmal jelöltek. Az épület bejáratának jobb és bal oldalán üzletek helyezkedtek el, egyik Sachs Endre üveg-porcellánedény boltja volt, de a cégtábla feltüntette, hogy már Szabó Géza a tulajdonos. A másik oldalon Klein József ruházati cikkeket áruló boltja állt. A telek udvari beépítése adott helyet valamelyik (vagy mindkét) cégvezető' lakásának. Valószínű a telek Szinvára nyúló déli része gazdasági épületekkel volt beépítve. A díszeitől megfosztott palota, 1993. A két épületet 1910 februárjában bontották le, s ekkor kezdődött el az 1893-ban alapított Borsodmegyei Takarékpénztár új „székházának" felépítése. A pénzintézet történetéről annyit jegyezzünk meg, hogy a korai alapítású miskolci (ilyen jellegű) vállalkozások közé sorolható. A századfordulón érdekközösségbe került az 1869-ben alapított Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal. Mint stabil pénzintézet részt vállalt a Borsodmegyei Hitelszövetkezet, a Borsodmegyei Parcellázó és Házépítő Rt., továbbá a Miskolci Konzervgyár Rt. alapításában. 1893-ban indult története 1948-ban fejeződött be úgy, hogy összevonták a Miskolci Iparos Önsegélyező Filléregyletet (alapítási éve 1871), majd a Miskolci Takarékegyletet (alapítási éve 1876) 1911-ben magába olvasztó Miskolci Takarékpénztárral (alapítási éve 1845). így jött létre 1948-ban a Borsod-Miskolci Takarékpénztár, majd egy év múlva a Zemplén megyei Takarékpénztárral kiegészülve az Északmagyarországi Takarékpénztár. Ez az Országos Hálózatú Takarékpénztár része volt, ilyen értelemben az 1949-ben létrehívott OTP (Országos Takarékpénztár) elődje. A vázlatos intézménytörténet után, s az építéstörténetet megelőzően essen szó néhány, a bank életében meghatározó, korszakos jelentőségű egyénről. A cégbírósági anyagból megtudjuk, hogy az 1893-ban alapított takarékpénztár „alapítói értekezletére" 1894. február 1-én került sor. A 20 alapító között voltak városi tisztségviselők, jogász, kereskedő, tervező, vendéglős és magánzó is. Közülük 16-ot választottak meg igazgatósági tagnak. Nevüket nem érdektelen felsorolni, hiszen a 20. század első harmadáig nagyon sokukkal gyakran találkozunk a város történetében. Tehát az igazgatóság tagjai a következők voltak: Blau Gyula, Bárczay István, Diószeghy György, Engel Arnold dr., Brody Gyula, Harangi