Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI
alakítása, amelyet a Bank-Austria Creditanstalt reprezentatív épületének befejezése jelentett. A Creditanstalt Bank és a Nationale Nederlanden épületei közé zárt téren 1998 nyarán történt a következő' érdemi lépés, megjelent a virágóra. „A fémötvözetből készült óramutatók apró kerekeken járnak körbe-körbe, pontosan mutatva a múló időt. A nagy és kismutató végében és az óralapként szolgáló kerek kertecskében színes virágok teszik ékesebbé, s emelik látvánnyá a város legfiatalabb vekkerét." - írja a Déli Hírlap tudósítója. Annyi bizonyos, a sétálórész fókuszában elhelyezkedő színpompás virágóra azóta méltó dísze a környéknek. * * * A tér legújabb, legmaradandóbb alkotása Szent István király szobra. Miskolcot nem szokták úgy emlegetni, mint a szobrok városát. Panaszra ugyan nincsen okunk, főleg ha „első" szobrainkra, Kossuth Lajoséra, Erzsébetére, vagy éppen Görgey Artúr szobrára gondolunk. 1994től a Városház téren áll Széchenyi István szobra, s valószínű még ebben az évben gazdagabb lesz városunk Nagy Lajos király szobrával is. 2000ben a „Szent István"-i műre, az 1000 éves Szent István-i Magyarországra emlékeztünk. Az év lezárásaként gazdagabbak lettünk Szent István király szobrával, amelyet december 27-én a Dísz téren avattak fel, mint legújabb köztéri szobrunkat. Jószay Zsolt alkotását Seregély István egri érsek adta át, majd megáldották a református, az evangélikus és a görög katolikus egyház képviselői is. A 255 centiméter magas, három részben álló, bolgár szaravec mészkőből faragott kőalak, 3,5-4 tonna súlyú, a kaput alkotó kőelemek súlya pedig ezt is meghaladja. A szobor környezetét Rudolf Mihály tervezte, amelyet az idén fejeztek be. A király koronázási dombon áll, amely 9 méter átmérőjű füvesített terület. Ezen túl, faragott kőből rakják majd ki azt a 24 méter átmérőjű területet, amelyen olvasható lesz Árpád-házi Szent István neve, s amely felülről nézve a szent koronát idézi majd. Jószay Zsolt a királyfőt és a király alakját saját gondolataiban formázta meg, s ezt hiteti, fogadtatja el velünk. A király alakja elválaszthatatlan a kaputól, amely hátsó és első oldaldíszeiben is egy szimbólumrendszer. A kapu ötletét a művész a korona apostolábrázolásaiból vette, ahol dicsfény tölti ki az alak és a kapuforma közötti teret. Ha tudjuk azt, hogy Miskolc a 20. században több alkalommal is szeretett volna István királynak szoborba formált emléket állítani, legutóbb 1938-ban és a Városház téren, megnyugvással fogadhatjuk, hogy nem tette. Jószai Zsolt alkotása - az előzmények pontos ismeretében - közelebb áll hozzánk. IRODALOM (kiss): A tér, ami nem tér (még). Déli Hírlap, 1985. május 8. (kiss): Szálloda a Tanácsház téren. Déli Hírlap, 1987. május 11. Virágváros Miskolc. Óraavatás a Dísz téren. Déli Hírlap, 1998. június 18. (szűcs): Szoboravatás lesz karácsonykor Miskolcon. Megérkezett Szent István. Déli Hírlap, 2000. december 20. (Cs. M.): Szent István király a jövő kapujába. Észak-Magyarország, 2000. december 20. (BGO): Szent István szobrát avatták Miskolcon. Észak-Magyarország, 2000. december 28. Bakti Bartus Elemér: A belváros szépüléséhez. Észak-Magyarország, 2001. március 6. (BAL.) Napi két perc Miskolc és az osztrák időjárás. Multimédiálisan népszerűsítenék a várost a tévében és az interneten - 22 millióért. Észak-Magyarország, 2001. március 21. FORRÁSOK B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 10122/1809. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 6606/1930.
