Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

nem deríthető fel.) A család a Gömör megyei Rozsnyóról költözött Miskolcra. Markó László még Rozsnyón született 1848-ban, ahol édesapja a helyi bőrgyár részbeni tulajdonosa és igazgatója is volt. Szűcs Sámuel miskolci jogásznaplóíró szerint 1855-ben hagyták el Gömört és telepedtek le itt, de kapcsolatuk a Felvidékkel megmaradt. így Markó László iskoláit Miskolcon, Kézsmárkon és Rozsnyón végezte. 1866-ban a bécsi orvosi egyetem hallgatója lett. Az első és a negyedik évet Bécsben, a másodikat és harmadikat Budapesten végezte. 1872-ben orvosi, sebészi és szülészmesteri oklevelet szerzett. 1872-1874 között a bécsi klinikán dolgozott, majd „sebészműtői" oklevelét is megszerezve hazatért Miskolcra. Bosznia okkupációja idején (1878) katonafőorvosként is dolgozott. 1879-ben lett Borsod vármegye főorvosa, amely tisztségről egy évtizednyi munka után lemondott. (Radvány Reginával kötött házasságából három fiúgyermekük született, de Miskolcon egyikőjük neve sem vált ismertté.) A Markó-család (Markó Pál és fia, Markó László családjával), 19. sz. vége